Riba Ildikó: Örök varázs



idegen tájban ázva fázva
kacérkodva néma elmúlással
mégis rád várva nézek
szembe jeges napsugárral

fagyott lélekkel szócsoda karol
kandallóban dalt dúdol
szemérmes szél sápadt őszön

hamvadó rőzseláng szikrája
lankadt emlék fonnyadó virága
szép szerelem meg nem talál

egy régi érzés visszajár
örökig tartó varázs
megszokott mozdulat sután
félúton megáll hiánya fáj 


2 megjegyzés :