M. Fehérvári Judit: Például






Megjelent az Agria Folyóirat nyári számában


Például


Ma azt írta a papíromra egy pszichológus,
hogy „kórosan elhúzódó gyászreakció”.
Nem értem, mitől lenne kóros, hogy
Zsófi elment és nem jött haza.
Pedig várom.
A szobája mennybéli tavirózsákkal tele.
Fehérek, akár a hó.
Elképzelni sem merem, hova utazott el
ilyen sokáig.
Még Kanadából is többször hazajött.
Ott nagy a hideg.
Biztosan, csípte Zsófi arcát is a hajnali
zúzmara, de azért buszozott, tanult, tanított.
A gyermekem egy zseni.
Nem én találtam ki, sokan mondták azt is,
mekkora tehetség.
Ha Zsófi rajzol és fest, szétnyílnak a
tavirózsák, s színáradattal telik meg a szoba.
Olyan ez, mint az impresszionisták képein
a percenként feltündöklő Nap.
Szeretem, ahogyan dolgozik, meg mindent,
amit elmesél egy-egy készülő munkájáról:
hova tervezi, milyen lesz...
Zsófi hangorgánuma is gyönyörű.
Legszebben verseket mond, de a
prózát is szereti.
Ma hosszan néztem a fényképeit,
mert nincs még egy huszonöt éves -
ilyen ragyogó.
Erre ráírják a papíromra, hogy „kóros”.
Talán azért tették, mert elmondtam nekik,
hogy Zsófit lassan két éve meghalasztotta a
S O R S.

M. Fehérvári Judit

Debrecen, 2018. április 10.

3 megjegyzés :

  1. Igazán kifejező verset írtál Zsófiról, kedves Ditta! Érzékeljük, olvasók, hogy itt bizony nem úgy működhet a szakértők szerint gyakran hangoztatott "elengedés", mint azt várják. Természetes, hogy mint írod is, jelenvalóként látod őt magad előtt: éppen képet alkot, rajzol-fest és verset mond, s te szeretettel figyeled, ahogy dolgozik. Ezt a képet őrizzük róla, a Reá gondolásban veled vagyunk.

    VálaszTörlés
  2. Verssorok a szív közepéből a szív közepébe...

    VálaszTörlés
  3. Kifejező sorok, a megjelenéshez pedig gratulálok!

    VálaszTörlés