Riba Ildikó: Szomorú szabadság



Megtehetném, mégsem teszem,
szürke felhők táncát járjam.
Szeretet és bánat hangja
bús hegedű húrján  pendül.

Volt kékségben égi zengés,
igazság és megméretés.
Fecske szárnyán félelem ül,
mélybe zuhan  csend ráterül.


Mit ér a szomorú szabadsággal,
ha párja nincs szárnyal egyedül.


Kép: Zulema Guerra: A tornádó szeme


0 megjegyzés :

Megjegyzés küldése