Megtehetném, mégsem teszem,
szürke felhők táncát járjam.
Szeretet és bánat hangja
bús hegedű húrján pendül.
Volt kékségben égi zengés,
igazság és megméretés.
Fecske szárnyán félelem ül,
mélybe zuhan csend ráterül.
Mit ér a szomorú szabadsággal,
ha párja nincs szárnyal egyedül.
Kép: Zulema Guerra: A tornádó szeme
Related Post
Riba Ildikó: GyöngysoromBoldogságunk morzsáitgyengéd kezekkel színek szerint sorba válogatom.Selyem szálra s
Riba Ildikó: Rózsaszín szőttestapogatózó tegnapiáporodott álmodrózsaszín szőttes kútból csurranófriss víz hűvöseérzékeid ébr
Riba Ildikó: KésőKéső már nincs többé vágy.Hazugságaid utána fáj se fáj. Elvesztél az időben,ölembe senki
Mátay Melinda Mária: Az őrület utánAz őrület utáncsodás a csend.A tékozlás múltána mérték miegyensúlyt teremt.
Mátay Melinda Mária: Még egy tanácsAz élethalált okoz!Jaj, szokjon le róla most!
Riba Ildikó: Játékodjátékodnak végre vége...nézz magadra kérlekfelhőként foszladozikmúlt évek virágillataveszni hagyott
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése