Élhetetlen. Ki- s eldobták, nem kell senkinek. Köztéren él-hál. Ím a szumó-megoldás: mindenhonnan kiszor... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Álmodom rólad
Mosolyod akár a bársony, rám borul majd egy holdsütötte fényes éjszakán. Fáj a csók, fáj a vágy! Porrá hullott az ifjúság, ... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Helyi-metál
Utálom a gejl verseket, így hát sosem írok, kedvencem a magyar nóta, nem pedig az ír rock! Mikor csárdás kis galambom eltaknyol a ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Talány
Viszonyuk elég érdekes – de mit jelent ez vajon? ’Nem tartom tovább magam – szólt a fiú a lány... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Viselkedési szabályzat 2.
Siker A siker az egyetlen, ami ritkán adatik meg, és a legnehezebb elviselni. A sikeres ember, annyit szenvedett a cél érdekébe... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Hattyúdal
Némák, mint a halak, repülnek, mint a madarak, kecses testük tavak ékszere, tollazatuk fehér, néha fekete. Tavak világa otthonuk, m... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Emberi dolgok
Mottó: „Légy tudatában esendő pillanataidnak, hogy megértsd mások gyöngeségét.” (Tatiosz) Útitársak – Van mit összegeznem. ... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Hold on
Bárányfelhőimet nyiszáltam egész nap, odalenn utáltak, csomókban szállt a szőr, ám egy hang biztatott: te mindig legyél csak vállal... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Depresszió
Fekete fátyollal fedett árnyak lebegnek mögötted sikoltasz, mert szörnyek, mélybe löknek. Fehér fellegek ereszkednek elesett teteme... Tovább olvasom »
Tomor Gábor:Elveszítés
Űrökkel telő létlapok, homályba vész múlt és jelen. Nem tudja már, mi is volt, s ami v... Tovább olvasom »
M. Fehérvári Judit: Például
Megjelent az Agria Folyóirat nyári számában Például Ma azt írta a papíromra egy pszichológus, hogy „kórosan elhúzó... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Utolsó útjaim
Nnnna… Egy hosszú, bonyolult élet után, most itt ülök a pokol lépcsőin, amik dermesztően hidegek, és érdesek. Legalább burkolták vo... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Szeretet és gyűlölet
Szeretet, gyűlölet ellentétpárok. Az ember szeretetre vágyik, nélküle magányos, a viszontszeretet csak ámít, a gyűlölet ált... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A kőkecske titka
Hároméves elmúltam, amikor Kishegyesre kerültem az anyámmal. Belgrádban éltünk. Én magyarul nem tudtam egy kukkot sem. Nem sok idő ke... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Pedig...
Pedig majdnem beléptem a kertbe. Már fogtam a vaskapu kilincsét, mikor meghallottam azt a semmihez sem hasonlító hangot, onnan a bozó... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Időjárásjelentés
TV hírekben bemondták: „Holnap nem lesz időjárás.” az időnek nincsen lába, alkalmatlan a járásra. Mi találtuk ki ezt a szót, magyar... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Szemlélet
Áldozat vagy és tettes, veled történik minden. Foglyaként a történetnek, egyvégtében élteted. Te vagy a ... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Útmutató
Ablakomba, függönyön át minden reggel túloldalról kukucskál az illatozó bodza virága. Türelemmel én kivárom, ha majd virág hel... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Élet
Közvetlenül, a születés utáni, és a halál előtti állapot. Csak erről a rövid, irreverzibilis időszakról szokás nyilatkozni, az ez idő... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Folyamat
Tartasz valamitől? Építed ketreced. Még jobban félsz? Építik ketreced. Rettegsz, lefagysz. ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Az Idő közömbös
Az idő nem mozog, és nem fogy el, ő nem törődik semmivel. Mi mozgunk benne, tagoljuk, de nem az időt, magunkat fogyasztjuk. Folyton ... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Oly messze vagy tőlem, gyermekem
Ha meglátsz, felcsillan mindkét szemed lelked mosolyával száll felém a szeretet, lelkem bimbói sziromruhát öltenek fel, illatuk betöl... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A fák sorsa
A fában a szú percegett, alagutat épített. A fa anyagát megette, ezért a fa kikergette. A fában fakopács lakott, magának odút farag... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Szlengsztori
Bejön neked e helyzeted, lenyúlsz itt is, mint másutt, javad okosban csinálva meg. Ám ... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: A testbeszéd
Kitartóan nézel a szemembe, kérdésemre rövid hallgatás a felelet. Keresed a hihetőnek tűnő szavakat, amik mögött a hazugságod lapulha... Tovább olvasom »
Nyakó Attila: Ne aggódj, csak ugratlak
Tücsökről még nem írtam, ezt gondoltam épp ma, meg is jegyzem pikírtan: tök unalmas téma. Fekete és ciripel, oda ne rohanjak, nál... Tovább olvasom »