Tomor Gábor: Ellenállás



Megőrzött képsor múltadból,                       
ahogyan szemben álltok,                                                     
mögötted a srácok, sandítva hallgatók. 
Az úr megint nem nyughatott.                           
Pódiumáról lenézőn széttekintve               
hatalmát foghegyről, könnyeden jelezte.                     
Leszólta külsőd: Mi ez a maskara?!                                                       
Újabb merényét némileg álcázta,                             
jobbítás szándéka volt az úr álcája.         
Érezted szégyen dühét, és máris                                 
mintha erős hullám, láz tört volna rád –
habozás nélkül visszaszóltál.                       

Eleven benned az esemény sora,                                         
a kínos helyzet, s aki kiváltotta;                 
és lelkedben a lázadó indulat,             
mely hirtelen szökött fel magasra.             
A pódium, a felsőbb jelképe előtted,         
honnan a tekintély szúrósan méreget;                           
s ím, rögzült a dac acélja benned.                             
Felfogtad, mindig van esélyed;                       
adódjék mindenkor, ami csak megpróbál,             
gúny vagy bármi más zaklatás:                           
előtted e képsor, mi úgy fájt,                             
és mutatja az irányt – az úr meg a láz. 


6 megjegyzés :

  1. Az Úr megaláz - ezzel dühöt vált ki a "maskarákból"
    de mindig van megoldás, hogy visszavágj.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Aki uraskodik, előbb-utóbb rosszul jár. Pillanatnyilag akár győztesnek is érezheti magát, de tekintélyén, "úrságán" bizony már csorba esett... Köszönöm a véleményed, Sarolta! :)

      Törlés
  2. Komoly témáról szól a versed, fájdalmasan, de nagyon.
    Szeretettel gratulálok: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem kevés kínos érzés fogja el az embert élete során, de az elsők - feltehetőleg éppen az elsőség okán - jobban megmaradnak. - Köszönöm véleményed, kedves Mila. :-d

      Törlés
  3. Úgy látszik, hosszabb verseid is képesek elérni a "kívánt" hatást, Gábor. József Attila-i gondolatot juttatott most eszembe: "...szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát". üdv.: Árpád

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretnék hatni, de mint érzed, ettől nem vagyok hatásvadász. Jó ide az idézeted, kedves Árpád. Örültem hozzászólásodnak. :)

      Törlés