Van sok ember, felesleges,
munkája nincs, noha keres.
Lesz belőle otthontalan,
otthontalanból hontalan.
Új hazát sem könnyen talál,
nem vár rá gyors, könnyű halál.
Életének országútja
éles kővel van kirakva.
Bolyong a földgolyón körbe,
bűnözni kell, jut börtönbe.
Nem várja más, csak a múltja,
a vándorlást kezdi újra.
Így hosszú a rövid élet,
a hosszú is röviddé lesz.
Mégis nehéz elfogadni,
nyomtalanul meg kell halni.
Ezt gyógyítani nem lehet,
vigasztalni felesleges.
Segíteni sokat lehet.
nem kell más, csak szív-szeretet.
Lám, te is a nyomot-hagyásról gondolkodsz soraidban, kedves Sarolta! Igaz, itt a jelen népvándorlóiról írsz, de ők is éppen azon vannak, hogy értelmesebbé tegyék létüket. Sikerül-e, vagy nem? - Ha bizonyos megértéssel, akkor talán van némi esélye ennek...
VálaszTörlésHiányzik a szeretet, a szánalom, a segíteni akarás, de a Természet erői is sokszorozzák a népvándorlást mostanában: mintha a Föld is megelégelte volna az "okoskodó" embereket, akik szennyezik saját életterüket.
VálaszTörlés