Tomor Gábor: Szeretjük egymást



Mottó: Nem vagyok elég fiatal ahhoz, hogy mindent tudjak.  (Oscar Wilde)


Kiválasztás

– Képzeld, leszólított az utcán egy szemtelen…
– Feltűntél neki, ez zavart?
– Ez nem, csakhogy azt mondta: Kedveltesd meg magad velem!


Hódítás

– Állok a megállóban munkaidő után, várom a villamost. Előttem egy ifjú pár. Egyszerre csak észreveszem, hogy erősen megnéz a lány.
– És te, ugye, nem vagy fából…
– Nem én! Kihúztam magam, és visszanéztem. Nyugtázta. Annál nagyobb volt a meghökkenésem, hogy a továbbiakban szüneteltette sokat ígérő pillantásait.
– Hogyhogy?
– Ezután ugyanis átölelte, simogatta fiúját, egy csók, két csók, bűvös szemezgetések; volt minden, amit utcán még el lehet viselni.
– Na és?
– A fiú elővette újságját, és belemélyedt.
– Na és a lány?
– Na és, na és, hogy nem tudod kitalálni?! Azután már csak engem nézett.


Válasz

– Látja, hogy ácsorog az az ember naphosszat? – kérdi Ideges szaktárs a művezetőjétől.
– Látom. Na és?
– Engem felháborít… egyszerűen nem bírom elviselni!
– Akkor ne nézzen rá! Fordítson neki hátat! – hangzik a jótanács.


Minden viszonylagos

Milyen az egyes pályák értékelése a földi létben, s milyen a túlvilágon? Bizony, sok múlik az informáltságon.
– Miért kellett meghalnom? – siránkozik a mennybe (!) felkerült ügyvéd. – Hiszen még csak 42 éves voltam…
Mire Szent Péter, némi feddéssel hangjában:
– No de, kérem… Ha csak a leszámlázott munkaóráit nézem, maga már 94 éves! 


Tény, ami tény

Ha csak vicc, akkor is szép.
Súlyosan sérült embert visznek a mentők kórházba. Az ügyeletes fölveszi a személyi adatait.
– Nős?
– Nem, kérem, a lépcsőről estem le.


Biztos, ami biztos

Igaza volt barátunknak: a biztonságról nem lehet eleget írni.
Az óvatosság, az előrelátó gondoskodás a téma az osztályfőnöki órán. Az alapvetés: a bölcs ember mindenre gondol, ahogy a német mondja: für alle Falle, a biztonság okáért mindenesetre megtesz ezt vagy azt is. 
Példálózik a tanár: szép idő van, de biztos, ami biztos, viszünk magunkkal esernyőt is. Strandra megyünk, s hátha kérik: viszünk fürdősapkát.
A felszólított Móricka a szomszéd legényt említi. A miértre vágja a magyarázatot.: 
– Papnak készül a Pista, de biztos, ami biztos, előbb megházasodott…


Értünk lemond

„Több százezer forinthoz juthat tippemmel, ha 300 forintot küld.”
Drága, önzetlen emberünk! Neki nem kellenek a százezrek, beéri a (néhányszor) 300 forinttal.



A kép Antonio Federici műve.


4 megjegyzés :

  1. Tipikus:
    – Nős?
    – Nem, kérem, a lépcsőről estem le.
    Tetszik a gyűjtemény!
    Üdv!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy így vélekedsz, kedves Tati! :) Bár éppen azt a részletet szúrtad ki, amelynek eredetében bizonytalan voltam/vagyok: hallhattam-e, magam ötleteltem? Mindenesetre ezért írtam a szövegben, hogy "Ha csak vicc, akkor is szép." :-?

      Törlés
  2. Remek szösszenetek, nehéz is kedvencet választani, de nekem az utolsó tűnik elég tipikusnak: a csalók kedvenc módszere kapzsi ostobák számára.
    Nagyon megérintett az ügyvéd halála is, aki nem érti,miért kell 94 évesen meghalni.
    Nagyon figyelmes vagy az élet apró jeleit illetően. Szeretem olvasni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ilyenek vagyunk, ilyenek az emberek... Ami marhaság csak létezik, azt kipróbáljuk, amit csak lehet, félreértünk; realitásérzékünk pedig könnyedén elhagy bennünket... :-d

      Törlés