az itthoni tájék nem elégítette ki.
Kalandvágya űzte, bejárt sok országot,
sehol nem találta meg a boldogságot.
Nagy vagyonra tett szert, mégis haza vágyott,
gyötörte a honvágy, otthonra nem talált.
Régi barátait sorra felkereste,
szívében felébredt régi nagy szerelme.
Megöregedett már, beteg lett, elfáradt,
szép szülőföldjére utas jegyet váltott.
Megnyugodva végre készült földet érni,
ám a levegőben szívinfarktus éri.
Testét a honi föld virágokkal fedte,
aki csak ismerte, sírva eltemette.
Vagyongyűjtés-reménye, kaland- és boldogságvágy – amit a kedves másutt keres, s csaknem megtalál. No de a honvágy erősebb mindennél – utazónk végül nem éri el a tervezett célt. Szomorú végű versedben a hazai föld fogadja magába. - Sok gyötrődés, szenvedés következménye a nem várt halála. :(
VálaszTörlés