Riba Ildikó: Madár




Álnok miliőben 
elnyűtt kívánságom
mint mágnes
húzna magához.
 
Szakadatlanul hulló hó
fedi fiaskómat.
Szenderegnék, aludnám
álmomat.
 
Ezerszer tépett tollú
madár vagyok.
Röptem íve fáradt, 
aláhull szárnyam.
 
Vígaszt nem találok,
halkan szól dadogó dalom,
éjszaka betakar 
recsegő erdő némasága.


4 megjegyzés :

  1. Szomorú a versed drága Ildi.
    A madár tudna repülni, de a dermedt légben, szárnyaszegetten nem lehet.
    Minden egyszerű ember szomorú ebben az országban.
    ölellek sok szeretettel. Saci

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Saci az olvasást, és a véleményed. Nem csak a mi országunkban szomorúak az emberek, másutt is. Ilyen időket élünk.

      Törlés