Bihary Emőke: Az Alföld - részlet (átdolgozás)

 

„  Mit neked a  zordon Kárpátoknak
Fenyvesekkel vadregényes tája! 
Tán csodáltad, ámde nem szeretted,
Képzeleted hegyvölgyét nem járta. 
 Lenn az Alföld tengersík vidékén 
 Ott vagy  otthon, ott a te világod;
 Börtönéből szabadult sas lelked,
Ha a rónák végtelenjét látod.
 Felröpülnél ekkor gondolatban 
 Túl a földön felhők közelébe,
S mosolyogva nézne rád Dunától
A Tiszáig nyúló róna képe. „
Majd kétszáz évre adtál országképet
Csárdát  gémeskutat vágtató ménest
Ostor pattogását délibábos réten
Pompás elfogadom turista szemmel
De az idő Sándor ezen már túllépett
Mivel  itt élőknek mostanra  nem ez kell
Tiszta békés otthon belvíztenger helyett
Gúzsba nem kötő hagyománytisztelet
Sokunknak nekem is szívügy a természet
A tőled öröklött  mély hazaszeretet
Vezess odafentről mint ahogy már tetted

Kulturált hazáért ahogy rendeltetett.