Zúzmarát, s ködöt hint a téli hajnal
Bús, szürke felhő ül fáradt lelkemen.
Feketén sötétlik az ég alja,
Néma Hold könnyét nem látja senki sem.
Bíbor álmok szóródnak szerte-szét
S bíborra festi az eget a képzelet
De röpke pillanat! S égi tünemény
Elillan, ahogy napsugár ébredez.
Sercen a jég halkan, eltörik a csend.
Valahol éppen mondanak egy misét.
Hallgatja, hallgatja az Úr odafent,
S bánat-fellegét hópelyhekként hinti szét.
Beterítik a lábnyomokat és sarat.
A fehérre festett múlt sötétjén
Jéggé dermedt lelkemen a hajnal
Búcsúnótát húz törött hegedűjén.
Related Post
Blank Judit: Isten tenyerénBágyadt karjaival ölel át az őszi alkony amint a temetőbe lépek, s mint a sírok mellett a vén tölgy
Blank Judit: FalovacskaSoha nem érzett vágyak kerítették hatalmába, melyek olyan elemi erővel törtek elő, hogy szinte már
Radnai István: Gyámságanyátlan sárga évszakmint a fű már késő ősszeltemetők domborultakdurva hantok minden ősselmit gyomr
Mátay Melinda Mária: Britt G. Hallqvist : Az a fiú ott (műfordítás)Az a fiú ott, jól van.Odakint lehet, ameddig csak akar,és akkor megy aludni, amikor kedve van.Akkor
Blank Judit: TengerkékÓlomlábakon járnak az évek,Sáros bakancsok szívemre lépnek.És a kék madár, oly messzire száll,Elnye
Blank Judit: A szeretet-virágHa az ember valami jót cselekszik, mindig kinyílik lelkében egy virág. A legszebb, ami valaha létez
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Szomorúan szép!
VálaszTörlésClick to see the code!
To insert emoticon you must added at least one space before the code.