Sors
















Azt hordozd csak,
mit szívedben
magadnak elvetettél.
Nem lehet véred
vérebb a vérnél,
kereszted keresztebb
a keresztnél,
mit kaptál,
s magadra vettél.
ha jó földbe hullt magod,
s jó volt az a mag.

Higgy, s teremts.
A kertészkedést
hagyd lányodra, fiadra,
tudják, ha már nem leszel,
s a föld óvón betakar,
élni, vetni, aratni akkor is kell,
míg erős a hit, a kar,
s hogy minden kapavágással
öl és teremt az ember.
Elhull gyomként, ha erőtlen,
ha erős, meg se rebben.

Fogva-tartó kötelék ez.
Sors.
Gyönyörök kínja,
mely apáról fiúra száll.
Holtan is élni tanítja.



(2010. május 2.)

4 megjegyzés :

  1. Csodaszép!
    S milyen mélyen igaz az egész!
    Olyan, akár egy szentencia!
    A verszárlat meg egyenesen káprázatos!

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Kedves Ditta, azt hiszen alapvetően így vagyunk mindnyájan, amit kaptunk apáinktól, anyáinktól, az valahol a vérünkben van. Jól kell sáfárkodni vele, s továbbadni gyeremekeinknek. A jót, jól...)))

    VálaszTörlés
  3. Te jól sáfárkodtál. Nagyszerű ver született általad.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szavaidat Kedves Éva, örülök, ogy itt jártál...)))

      Törlés