Locsolgató - Thököly Vajk



Kakas hangja ébreszt korán,
Menj el udvarodról komám,
Csak asszonyod, Ő maradjon,
Frissen, tisztán engem várjon.

(tojással kezében álljon)

Kolbász akad komámasszony,
Báránypecsenye asztalon,
Szép szoknyádnak tulipánja,
Készüljön a fogadásra.

(pántlikásan pálinkásra)

Legszebb versem mondom, nosza,
Fácántollas kalapomba,
Megragadlak, átölellek,
Gémeskútra kicipellek.

(rúgkapálhatsz a vödörnek)

Alul-felül meglocsollak,
Visíts hangosan, most szabad,
Úgysem jön a komám haza,
Én asszonyom épp locsolja.

(nem hervadsz el, ne félj soha)




Baráti üdvözlettel Thököly Vajk
              Szilágyzovány


1 megjegyzés :