A gyermek felnőtté érik,
megtanul élni, de csak félig.
Vannak vágyai, céljai, tervei,
akarata, hogy meg tudja tenni.
Végigmegy a neki jelölt úton,
gátat vet sok ellenség, tilalom.
Kikerülhetetlen a hatalom,
az ösztönök parancsa is hajtja,
nem szabad, bár annak hiszi magát,
önként követi a társadalom szavát.
Árt és segít, alkot és rombol,
mosolyog, boldog, szenved vagy tombol.
Minden ember egyén, de nem sziget,
szerves része az emberiségnek.
Mire beilleszkedik, elveszik.
csecsemő, gyermek, felnőtt, öregszik.
Igen, mindez elmondható az emberek túlnyomó többségéről, kedves Sarolta. Céljai is vannak a legtöbb sorstársnak, viszont vannak, akik elvesztegetik életüket, képességeiket, ilyen értelemben elvesznek, s ezzel különböznek a sikeresebbektől. Tehát azoktól, akik szeretettel művelt dolgaik miatt, illetve családjuk okán boldogsággal (elégedetten) mennek végig - ahogy írod - a nekik jelölt úton.
VálaszTörlés