Tomor Gábor: Szakadatlan szeretés



Mottó: Fizikailag az ember azt bírja, akire a szelleme sarkallja. (Kocsis Zoltán)


Összevetések

Balassiék Bálintja, Júliára hogy rátalála, térdet-fejet néki hajta… És ettől gyönyörűen szép minden. 
Ma? Ifjú ember a lányhoz: „Jó vagy nálam.” A válasz: „Megdumáltál, menjünk.”
Rómeó Júliához még e szavakkal közeledett: „Szerelmem könnyű szárnyán szálltam által.” És a búcsúzáskor: „Pilládra álom, a szívedre béke! Mint álom, béke lengenék fölébe.”
Egy modern tudósítás: „Nem élet az életem, ha a nemi életem nem veled élhetem.” Napjaink metróköltője közli keservét ily emelkedetten.

Emlékek árján (I.)

– Megfogott a szép lába, alakja… Vagy én fogtam meg őt? Ki tudná, régen volt, bizony rég. Talán igaz sem volt e mondott szépség…

Esküvő

Ünnepélyes hangulat, elcsendesül a násznép, a főszereplő fiatalok a figyelem középpontjában. 
A fiú előtt hatalmasra nő az atya alakja, érti, hogy ami jön, élete döntő mozzanata. Elréved. Óriás mutatóujjat észlel, ismerős az intelem: 
“Jogod van hallgatni, fiam. Bármi, amit mondasz, felhasználható ellened."

Ámulat

Örömnap. Méltatják az ünnepelteket, hogy idáig eljutottak. Így kettesben. A negyven éve házasok.
Mosolygó arcok, ötletes felköszöntők, elismerő jelzők. 
Elhalkul a zsivaj, s ekkor félhangon megjegyzi valaki: 
– Engem ilyen sokáig még nem imádott senki! 

Vitatéma

A lépcsőházi hírharsona szerint egyeztető tárgyalás lesz az este. Többek szerint békéltető.
Egyetlen pont szerepel a napirendjén, egy kérdés. Kovácsné teszi fel Kovácsnak: Szeretsz-e még?

Emlékek árján (II.)

Öregember áll az ablak előtt. Egészen elmélázott. Szólnak hozzá, nem válaszol. Kérdezik, nem érti. Tovább mereng. Átszellemült mosoly az arcán, mint aki vár valamit.
De hallga csak, ezek Kosztolányi sorai. Suttogja az öreg a különös, méla tudatban: 
„Már néha gondolok a szerelemre, milyen lehet, én Istenem, milyen?”



A kép címe: A terhes androidok erőlevest esznek; Debreczeni Imre festménye



8 megjegyzés :

  1. Válaszok
    1. Köszönöm megjegyzésed, kedves Ditta. :)

      Törlés
  2. Írásod szellemes, és elgondoltató kedves Gábor.
    Ecce Homo.
    Mert "bármi, amit mondasz, felhasználható ellened."
    gyuri

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát nem? - kérdezek vissza a te stílusodban, s azt hiszem, cseppet sem naivan. - Köszönöm véleményed, és találó kiemelésed, Gyuri! :d

      Törlés
  3. Kedves, kellemes, és szellemes. Találó írások, kedvencem, megvallom az első volt. Elgondolkodtam rajta, talán ezeket a fennkölt szép szavakat meg sem értik a metró falát firkáló vallomások kiagyalói. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Találóan jellemezted írásomat, Ildi: eleve ezzel a szándékkal gondoltam az összeállítást. Legyen kicsit kellemes, kedves... - Köszönet soraidért! :d

      Törlés
  4. Az öregember vajon milyen emlékeket őriz a szerelemről?
    A gépiesült világ a szép szavakat is leköszörülte, zamatát aszerelem ízének - megkeserítette.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ami volt, ha szép volt, megőrzésre érdemes, az öreg azt egészen biztos, hogy szívébe zárta. És hogy miért nem azokból idéz? Gondolom, azért adta át a szót Kosztolányinak, mert hiszi: ő helyette is, a leginkább méltóan fejezi ki azt a feledhetetlen érzést, a szerelemre, a találkozásra várásról... E szavaknak nem árthat meg a gépiesült világ, a keserűséget is elűzik (egy időre legalábbis), kedves Sarolta... :)

      Törlés