Tóth Sarolta: Petike, az egyke



Petike hetyke egyke,
el van kényeztetve.
Teljesül minden szeszélye,
rosszalkodik is kedvére.
Szomszéd gazda panaszkodik,
Peti folyton ordítozik,
betöri az ablakait,
fojtogatja állatait.
Petikét anyuka inti,
arcocskáját meglegyinti,
apukája kicsit hümmög,
látom, eleven a kölyök,
majd kinövi, hiszen gyerek,
a fiúk csaknem mind ilyenek.
Neveletlen Petike,
szüleinek szégyene.
Panasz jön az iskolából,
verekedés az utcáról.
Ez nem mehet így már tovább,
felszippantja rossz társaság,
bűnöző lehet belőle,
engedékeny szülők bűne.



2 megjegyzés :

  1. Okkal vagy sem, mégis inkább: jogos a féltő szó. Előre vetítesz egy lehetséges rossz jövőt, Sarolta. De hiszen nagy valószínűséggel már tudhatod, mi lett a fiúból hümmögő apuka tán, vagy hírhedt verekedő... :-d

    VálaszTörlés
  2. Nevelni - a mai korban! - nehezebb,mint régen. A szép szónak nincs elég ereje, a példa többet segítene, ha nem nevelnének sokan ellentétes elvek szerint.
    Szegény gyerekeket sajnálom én mint öreg tanár: egész nap az iskola rabjai lettek - kényszerű foglalkoztatás! Saját kedvtelése, a szülővel töltött idő kevés - és még sorolhatnám.
    Igazad van, de én tanárnak születtem, jól végeztem, többet tudok róla. saját gyerekeim is vannak.

    VálaszTörlés