suttognak a levelek.
Szél hárfáján halál dalol,
siratja az életet.
Gyűjtöttem sok ismeretet,
memóriám mégis üres.
Mint a tulipán gumója,
mélyen süllyedt le a földbe,
nem sarjad virág belőle.
Ha halott minden gondolat,
sorvadjon a föld alatt
hitvány testem is.
Falevelek betakarnak,
szél dalol sírom felett.
Töröld ki az emlékemet,
akarom, hogy elfeledj.
Nagyon könnyed, ahogyan lemondasz mindarról, ami történt veled, mindannyiunkkal, kedves Sarolta. Pedig... pedig, tudjuk, az emberre csak ez vár, a felejtés, egy-két generáción elmúltával. És mégis... Nehéz ügy ez... ;(
VálaszTörlésJobb, ha elfelednek, mint ha a halál után is becsmérelnének. Igaz, van egy tanács: halottakról jót vagy semmit.
VálaszTörlésHa fáj a veszteség, akkor jót tesz a vesztesnek ha feledni tud. Mindenkit elfelednek egyszer, örökké semmi se fáj..volt egy ilyen sláger is.