Tóth Sarolta: A szerelem hervadása




A szerelem emberi kapcsolat,
boldoggá tehet párokat.
Sok öröm, de még több bánat,
széles folyam, apad, árad.
Érzékszerveink függvénye
vágyaink kölcsönössége.
Meglátjuk és megszeretjük,
hangját hallva megismerjük,
akár zene is lehetne,
nőhet szívünk gerjedelme.
Illata vonz, mint a mágnes,
csókja íze kábulttá tesz.
Tánc közben magunkhoz vonjuk,
egész testünket forraljuk.
Végül egymásba olvadunk,
sok-sok ideig maradunk.
Évek múlnak, együtt vagyunk,
de már beleszól az agyunk,
viták, gondok, távolságok
változnak a forró vágyak.
Szerelemből lesz szeretet,
régi emlékek éltetnek.
Ha elmúlik a szerelem,
idegen lesz minden elem:
nem kell a csók, az ölelés, 
találkozás, pár szó, kevés...


2 megjegyzés :

  1. Így igaz, ahogy leírtad, kedves Sarolta. Kár, hogy ami eljöhet, az idegenség lepi meg az embert... @-)

    VálaszTörlés
  2. 'Elhull a virág, eliramlik az élet..." vele az érzelmek is. A sajnálatos az, hogy többnyire az alanyok változnak

    VálaszTörlés