1.
Tudsz e Földön
örök csodákról,
szépségről, rétről,
égi világról...
Tavaszi szellők,
selymes, kék
ernyők,
bujkáló felhők
örök daláról,
az azúrosan fényes
lalaláról...
2.
Kacag a rét, téged hív,
szeress nagyon, így szólít,
pattan a rügy, ébred a nyár,
árad a szív - árva madár,
fénylik a föld - sárga kalász:
dúsan ringó életvirág,
kószál a lélek, izzik a vágy,
szépséges vagy, ó, te világ!
2.
Fátyol az Ég - csillagmező,
hívlak, ó, nyár, múlj el eső,
csókold ránk a párák dalát,
Istent is féljed, ó, te világ!
4.
Áldoz a nap is,
hunyt szemmel vár,
csillagot kerget már a határ,
karjai fáknak
zöld lombos árnyak,
gyöngyselymű fényes egén
ott leszünk egyek,
hisz szeretlek én.
5.
Tudsz-e a Földön
égi csodákról,
reggeli langyról,
mennyei hangról,
alkonyba lépő
csupa színaranyról,
lala-la-la-lalala,
mikor a legényest
leányok is járják,
midőn a Nyár szerelmét
tüzes szekéren
villámok hordozzák.
Nem tudom, hogy a megszólított tud-e Ditta, de abban bizonyos vagyok, hogy Te tudsz. :)
VálaszTörlésKitártad a szíved kedves Ditta, s csak árad belőle a tavasz. Dalban, színben, hangulatban, mindent elsodró lendületben...)))
VálaszTörlésItt is nagyon tetszik!
VálaszTörlésSzeretettel ölellek: Mila