Vasi Szabó János: A szőlőkről

Az extrém meleg hétvégi időjárás előrehozta a metszést is, persze nem lehet azonnal „lerohanni” a kertet: bogyós gyümölcsűek, szőlőfélék, mogyoró bokrok, egyes alma, birs, nashi és körtefák már metszhetők voltak most is! Félszáz bokor habitusú növény díszlik a kertben, a mediterrán igényűek kivételével azokat is lehetett hétvégén metszeni.

Egy igazi bogyósgyümölcs következzék a 2018-as szüreti sorban, a csemege vagy étkezési szőlő. Hazánk a csemegeszőlő termesztésben – miként a borszőlőében – akár „nagyhatalom” is lehetne Európában. Bár korábban közkeletű megállapítás volt, hogy a Kárpát-medence a sikeres szőlőtelepítés északi határán van – és a csemegeszőlők ebben az értelemben az igényesebbek közé tartoznak – ma a klímaváltozás és a sok új a betegségeknek ellenálló, fagytűrő magyar fajta ezt okafogyottá teheti. A szőlő számára a fény, a hő, a víz, az oxigén, a szén-dioxid és az ásványi anyagok létfeltételek, amelyek nélkül nem fejlődik. Ezek a tényezők együttesen adják a termőhely minőségét. A szőlő fénykedvelő növény. A szórt fényt is jól hasznosítja, a teljes árnyékot azonban nem szereti. Árnyékban, kevés fényben nem alakulnak ki a fürtkezdemények, s ha igen elrúgják amúgy is rossz ízű bogyóikat. Fényben a bogyók jobban színeződnek, több színanyagot termelnek, héjuk vastagabb lesz, több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. A csapadékból származik növényünk nélkülözhetetlen alkotórésze, a víz. A víz rendeltetése a tápanyagok feloldása, felvételének elősegítése és szállítása, fontos közege a biokémiai és fiziológiai folyamatoknak. A gyökerek által felvett vizet a növény nagyobb részben elpárologtatja, ezzel megkönnyíti a tápanyagok szállítását és a nagy meleg ellen is védekezik. Néhány éve az öntözetlen területen nőtt szőlőfürtök bogyói szinte megaszalódtak idő előtt, tavaly viszont a sok csapadéktól az augusztusi fajták megrepedtek, a tőkén rothadtak.. A borszőlőt még száraz nyáron se érdemes öntözni, ám csemegeszőlőinknél fontos a bogyók nagy mérete, ezért lehet szükséges a locsolás. A szőlő a jó talajokon ad nagy termést, a rendszeres tápanyag utánpótlást meghálálja. Azt is tudnunk kell, hogy ez a nagyon kedvelt gyümölcs nem a lusta kertész növénye, tavasztól őszig sok munkát ad, ám meg is hálálja: akár napokig fogyaszthatunk csak szőlőt és gabonaféléket (pl. barna kenyeret), hiszen szinte minden, a szervezet számára fontos tápanyag megtalálható bennük. A szőlő jó káliumforrás, és sokféle ásványi anyagot (vas, magnézium, réz, cink, szelén) és vitamint (az összes B-vitamint, valamint C-vitamint) is tartalmaz, bár a káliumon kívül a többi mikrotápanyagból csak kisebb mennyiséget. A gyümölcsben többfajta polifenol tálható, melyek gyulladásgátló hatásúak és fokozzák a szervezet ellenálló erejét – nem véletlen, hogy a szőlőt hagyományosan a lábadozó betegek "gyógyszerének" tartják. Ezek közül a kémiai vegyületek közül több az addig ismert legerősebb antimutagén hatást fejtette ki állatkísérletekben, emellett antioxidáns aktivitással is rendelkezik, így kedvez a rák megelőzésének. A polifenolok segítenek még a vérnyomás és vércukorszint szabályzásában, valamint rugalmasan tartják a véredényeket. Mint írtam, Magyarország a csemegeszőlő termesztésben akár nagyhatalom is lehetne, ha az önös gazdasági érdek, a nagy áruházláncokat uraló mediterrán – elsősorban olasz,spanyol és izraeli - lobby ebben nem volna ellenérdekelt. Még a kevésbé ideális nyugati tájon is rendelkezünk olyan magyar nemesítésű, étkezési szőlő fajtasorral, ami augusztustól akár októberig ellátja a háztartást ezzel a nagyon értékes bogyósgyümölccsel. A kertemben díszlőket most bemutatnám: elsőként – augusztus közepén - terem a régi kiváló Szőlőskertek királynője. Nagy fürtű, hosszúkás, sárgásfehér színű, rozsdásodó, kiváló muskotályos ízű bogyói keresett csemegének számítanak. Rögtön utána egy igazán sikeres hazai újdonság, a magaskordonos neveléssel elképesztő mennyiséget termő, Augusztusi muskotály követi. (Külföldön is keresett, ott a könnyebben kiejthető Palatina néven forgalmazzák.) Még rekord szüret esetén is nagy, laza, tetszetős fürtöt ad, aranysárga, olvadó húsú, finoman muskotályos ízű bogyókkal. Új fajta az ukrán Prim, ami jellegzetes fürtjével édes ízével a Palatinát követi az érési sorban, nagy előnye, hogy bizonyítottan permetezés nélkül nevelhető. Augusztus végének első piros szőlője a kettős hasznosítású, finoman fűszeres, hosszúkás sötét bogyójú Néro. Kedvező évjáratban a Néronál is elhagyható a permetezés. Több évtizede a magyar kertek dísze az egyik legjobb un. kecskecsecsű szőlő a Pannónia kincse, szeptember elején érleli igen nagy, vállas fürtjeit, igen nagy , ovális, zöldessárga színű, ropogós húsú édes bogyói a szupermarketek legjobb délszaki fajtáival is felveszi a versenyt. Rögtön utána érik egy szintén rezisztens hazai újdonság a Pölöskei muskotály nagy, gyakran ágas, laza fürtű, megnyúlt borostyánsárga, hamvas, ropogós húsú muskotályos ízű gyümölccsel. Vele egyidőben szeptember közepén érik az új magyar nemesítés a Teréz, ez a Pannóniához hasonló hatalmas, laza fürtű, megnyúlt nagy, zöldessárga héjú, ropogós, édes húsú szőlő. A jövő egyik prominens fajtája lehet, nemcsak a kiváló gyümölcs minőség, hanem a kiemelkedő fagytűrés, a betegségekkel szemben nagyfokú tolerancia miatt is. Szeptember harmadik dekádjában egy igazi különlegesség érik, az egyetlen pontuszi-szőlő a kertemben a Szuvenír, különleges lilásfekete színű, igen megnyúlt bogyói kiváló fűszeres zamatúak – alakja miatt datolyaszőlőnek is nevezik. Utoljára szüretelhető – október végén – az egyetlen direkttermő fajta a kerteben a Concorde-Kormin, nagy tömött fürtű, igen nagy – cseresznye méretű – bogyója vastag húsú, tehát sokáig tárolható, a szállítást kiemelkedően bíró fajta, aki szereti e fajták különleges zamatát, nagyra tartja a Kormint is ( a belőle készített lekvár pedig prémium minőségű.