Mátay Melinda Mária: Még mindig



A június őszi estébe tévedt,
a várt tavasz se volt.
Megtagadott virágok szirmain
keresem a hangot.

Eldobott cigaretta csókol
kivénhedt járdakövet,
cipőm sarka elkopott :
nagyon kerestelek!

Kihajoltam minden bérház
veretes korlátján :
talán elhoz
egy összetört reggel.

A hajnal ködfoltos
nappalokba bukott.
Kiáltani szerettem volna
Érted!

Az országúton
még mindig
két rongyos tornacipő topog :
szerettelek volna szeretni Téged.


1 megjegyzés :

  1. Nagyon szép! Ellenben , ha átírnád kicsit a harmadik és negyedik strófát vagy elhagynád, jobban ütne!

    VálaszTörlés