Engem kiköpött szájából az élet,
Hajnalaimból elbujdosott a Nap,
Bámultak rám riadt csillagai az égnek,
És születtek bennem vasszavak.
Széthasadok, mint fa a fejsze alatt,
De amíg a fű arcomon kinő,
Mágnesként tapadok mindenkihez, aki itt él -
Nem tiporhatsz el nyomtalan: Idő…
(Megjelent a Somogyi Néplapban - 1979-ben, a lánynevemen)
Fotó: Ruzsa Dániel
Gyönyörű! Jana! Valódi líra az, ami ennyi év távlatából is gyönyörű!
VálaszTörlésMost is megfogtak soraid, kedves Jana.
VálaszTörlésKöszönöm szépen!
VálaszTörlés