Molnár József: Hét mosoly

 

Porszem vagyok, hallgatok,

kezem, lábam nem mozog.

 

 

Süket vagyok, mint a vak,

nem szállnak a madarak.

 

 

Lennék levél fenn a fán,

tudnám, mi a ragyogás.

 

 

Lennék füvekben a vágy,

jövő-néma suttogás.

 

 

Leszek kattogó kerék,

körforgásban feledés,

 

 

fagyarcokban hét mosoly,

tündér-percben angyalod.

 

 

Lennék búvó nád, ahol

szél fúj át az álmokon.

 

 

Lennék sarló hold kezén,

suhinthatnék nevetést.

 

 

Leszek morcos fény-lidérc,

tajtékzó hab, árny-vitéz.

 

 

Leszek tőr és fájdalom,

szavakba font árpa, rozs.

 

 

Leszek szán s rénszarvasod,

csillag-rétes balzsamod.