Körbeülik bajainkat.
Asztalon ásványvíz,
pogácsa.
Felszakadt sebek,
meg nem értés.
Viták, viták, viták.
A múlt visszanyúl.
Sorsidomító
ostorsuhogás közt
örök kísértés:
megdönthetetlen
aki dönt.
A többség töredék.
Magához képest
életképes hulla
boncmesterek
kicsorbult kése alatt
alázattal elnyúlva.
Hibák, hibák, hibák.
Áruba bocsájtják
fejünk fölül
-áron alul -
a demokráciát.
Áru volt az mifelénk már régóta, kedves László (sőt, volt, hogy áron felül kínálták)...
VálaszTörlés...s lehetséges, hogy az is marad Kedves Tibor, elkótyvetéljük, mint annyi sok más emberi értéket....)))
VálaszTörlésEz a világ sorsa mifelénk. Fölöttünk, nélkülünk ...hibát hibára halmozva döntenek rólunk. Üdv., Hajnalka
VálaszTörlésKöszönöm Kedves Hajnalka megtisztelő figyelmedet és gondolataidat...)))
VálaszTörlésKemény vers! Meg nem mondtam volna a címből ítélve, hogy Te Vagy a Szerző! Nagyot üt!
VálaszTörlésKöszönöm Kedves Ditta, örülök, ha így látod. Az élet néha
Törlésbekeményíti embert...)))