Markovic Radmila: Két kezem

Szorosan tartom
 a kezemben,
mindég tudtam,
 vagy reméltem
vidám mosoly lesz
 arcom dísze,
boldogan lépkedek
 a felkelő Nap elébe.

Az, amit szorosan
 tarok a kezemben,
a szívemnek
a legismerősebb:
gyermekkorom,
testvéri szeretet,
gondos, szigorú
de meleg, biztos
 családi fészek.

Szokatlanul tört rám
 a legerősebb, a
mindent elsöprő
anyai  szeretet,
szorosan tartom
ma is a kezemben,
amíg élek el nem
engedem, mert a
szívemből nőtt ki
mindkét kezem.