Elfogyott év utolsó napján ne legyél szomorú messze szalad a bú. Óbor a pohárban: átragyog rajta a fény, tűzijáték rajzol csillagot... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Rád gondolok
Mikor felébreszt a vekker. Elmentél, hogy munkát keress, új hazában új nőt szeress. Rád gondolok minden délben, van-e asztalodon ét... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Egy nagy szerelem története, velem, a nő szemével 16.rész
Esküvő A polgári ceremónia szépen lezajlott, amikor véget ért, és megálltunk az autónk mellett, amíg néhány kedves szomszédunk f... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Költözők
Indul innen messzire, reménytelibb tájakra. Esélyt keres távolabb, családja még itthon marad... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Itt vagyok Uram
Itt, a száraz bogáncsokkal és gyomokkal megzsúfolt hegytetőn. Felettem az ég, köröttem a mélyben úszó világ. Szél borzolja hajamat, c... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Filmkockák
Minden ember a világmindenség ereje, ezért lehet olyan, mint a fegyverek dörgése, ezért lehet olyan, mint a végtelen szeretet, e... Tovább olvasom »
Kapolyi György: „Szerelmi álmok”
Ezek azok a létező „Állandók”, amik kortól és nemtől függetlenül vannak. A gyerekkortól, az utolsó időkig élnek, és hatnak. Gyakran... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Szülőm
Magával ragad valónk, s ő jön felém a múltból. Arca több mint ismerős: én ő vagyok, ő meg én. Emléke ... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Egy nagy szerelem története, velem, a nő szemével 15.rész
Tervek, álmok Zsolt egy csodálatosan szép napon megkérte a kezem. Tudtam, hogy össze tartozunk, és azt is éreztem, hogy együtt... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A bot
Egyik legősibb eszközünk. Vele védekezünk, segít nekünk. Ha kell ütünk, verünk, fáról diót nyerünk, van seprűnyelünk. Ha nehezen j... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Egy nagy szerelem története, velem, a nő szemével 14.rész
Küzdelmek Az életünket egyre jobban leterhelte a válás. Zsolt küzdött, és egyre-másra utazott, hogy eleget tegyen a különféle pro... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Szösszenetek
Ne nézz a Napba, fénye megvakít, Tekints a Holdra, szelíd, csillapít. Tengernyi bánat, körömnyi öröm, ilyen az élet, mégis - kös... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Ilyen az ember
Mottó: A humor az elme mindennapos tisztálkodása. (Jules Renard) Változóban Alakulunk. Haladunk az idő sodrával. Amit hitt... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Ki vagyok én? 2
Suba alá bújok, mint a pásztor éjjel, lelkem visszapillantó tükre világít a sötétben, megkérdezem önmagam: miért vagyok ifjúságomra ol... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Történelem
Hódítók, hatalmasok. Határ-vadászok; ürügyek, jó alkalom. Víziók, revíziók. Nyomásgyakorlás… ... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Akciós kiárusítás
Pocsék áruk logóján látható saját magát fejbe vágó manó. Reklám ajánlat: „csak most, csak neked,” nem számít, ha soha hasznát nem ves... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Karácsonyi gondolatok
Karácsony és kisded, jászol és szeretet, három király, csillag jelen volt szent este. Karácsony, fenyőfa, csillogtak a díszek gye... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Végszó 2
Mert mást sem tudott, csak pipiskedni. Mozdulatlan felsőtesttel, aprókat lépve, úgy tűnt, mint egy egyszemélyes Nyírfácska együttes. ... Tovább olvasom »
Jóna Dávid: esős este
bádog az aszfalt, nyálas a járda, fürkészett arcon a felismerés, fűtőtestre felrakott lábbal, sorsát látja az emlékezés ablakon cse... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Egy nagy szerelem története, velem, a nő szemével 13.rész
Önfeledten A fák termőre fordultak, és a nyár utolsó sugaraival melengette a tájat. Augusztus vége volt. Boldogan szedtük a gyümö... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Egy nagy szerelem története, velem, a nő szemével 12.rész
Izgalmas hétköznapok Az évek alatt, kemény munkával felépített dolgainkat hetek alatt szétosztottuk, és leraktuk. Az addig álla... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Vihar
A heves szélrohamok úgy vágtak végig a girbe - gurba utcán, mint a korbács. Felborogatva a kapuk mellé kikészített kukákat, lesodor... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: A hit
A hit az élethez tartozik, mindenki hisz valamiben, valakiben, a hitetlenek is, de nem istenben. A vallásos emberek isten/ek/ben, a ... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Meglepő
Mondja: Nem így működünk. Nézek maflán magam elé. Mint gépek, olyanok volnánk? Aktiválni is ke... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Három bagoly
Bagoly huhog a szobámban, nem egy, de három. Egyik árgus szemekkel figyel. Másik elbújt saját pihéibe. A harmadik alvást színlel... Tovább olvasom »
Jóna Dávid: jól vagyok
körülöttem minden rendben – jól vagyok, út porát legyezi, néhány lelkes lófarok, hova tart a had, a sereg, nem tudom, ügetnek, vágtat... Tovább olvasom »
Seres László: Átmenet nélkül
Tavasz vagyok nyárban, benne maradtam. Elmúlt az is. Ősz lett, nyárparázsra kaptam. Sosem hittem el, ettől más a lélek. Virághulla... Tovább olvasom »
Kertész Éva: A lányka, akit Denisének neveztek
Komoly és méltóságteljes volt a kis hölgy, alaposan megnézett mindig mindent maga körül, nyugtázta, amit tapasztalt, miközben állandóa... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Féltés
Fájna az elmúlás? Elvesző „édened”? Gondold inkább: már oly önző se vagy. Hisz van, ki... Tovább olvasom »
Bige Szabolcs: Csak egy pár bakancs
Jakab Laci barátommal egy osztályba jártunk, ás egy utcában lakunk. Egész nyáron, a Körös parton tekeregtünk, hitványkodtunk, de arra... Tovább olvasom »
Markovity Radmila: Semmi és valami
November utolsó napjaiban járunk, a langyos nappalokat felváltotta a hidegebb levegő, de ha autóval közlekedik az ember, elég egy átm... Tovább olvasom »
Farda József: Hét főbűn VI. (invidia) irígység
Lukrécia csak ide-oda tologatta tányérján a reggelijét. Éjszaka keveset aludt, csak forgolódott az ágyában és egyfolytában zakatoltak... Tovább olvasom »
Jóna Dávid: csak állok a parton
csak állok a parton, csak állok a csendben, hömpölygő vízben fodroz a múlt, tükörképem áll velem szemben, a valóságtól megszabadult ... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)