Nyakó Attila: Téli álom



Egész nap aludtam, felkeltem, este lett,
gyolcsfehér burokban csodáltam testedet,
fényfüzér imbolygott álmaim ablakán,
éteri hang üzent, most hagyjam abba tán’

s míg kint a hópelyhek járták a táncukat,
életre keltek a párnák, s az ágyhuzat,
tanúi voltak ők tűzforró csókoknak,
közben a parkettán olvadt a csónaklakk…


2 megjegyzés :

  1. Micsoda álom, milyen valóság! Fényfüzér-imbolygás, hópehelytánc - s a tanúk, melyek igaz szerelmesek örömét áhítanák-látnák-látták... - Tetszett a versed, Attila. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, kedves Gábor! :) cheer

      Törlés