Megérett az idő a nagy és széles e határban,
Gépek indulnak ki a szántóföldre, a táblákra.
Nem is csoda, hisz itt most nálunk szeptemberi ősz van,
Aratás és vetés lesz egyaránt folyó munkában.
Aratni a kukoricát, napraforgót s a szóját;
Elvetni a kalászosokat: a búzát és árpát.
E munkáknak megfelelően és precízen híven
Kombájnok, traktorok találhatók szerteszét itten.
Hol itt? Hát mifelénk szokás így: itt a majorokban!
Ezekből eme helyen meglásd, legalább tán száz van!
Egyszer itt, másszor ott – munkások felváltva dolgoznak;
Most éppen vetni mennek, ezért a magtárban vannak.
A magtárban a zsákok adnak düledező képet,
Mert a bennük lévő búzaszemek igencsak félnek.
Félnek a téltől, a dermesztő és csípős hidegtől,
Mely mint gonosz nagy úr, hirtelen minden szemet megöl.
(Barcs, 1995 ősze)
A versben ősz van, sok munka esedékes. De megtudhattunk mást is, a félős búzaszemekről... Reméljük, nem lesz akadálya a későbbi munkálatoknak!
VálaszTörlés