- Vajon lehet még? - kérdezte végül.
- Talán igen - felelt a hang.
- Meddig tart a türelem?
- Amíg vannak könnyeid,
s szívedben szól a harang.
- Félek - mondta csendesen.
- Nincs mitől.
Légy bátor, kedvesem.
- Nem voltam soha kedves.
Néha inkább gonosz.
- Megbántad? - szólt a hang.
- Miért? Akkor a bűn bocsánatos?
- Igen. Ha őszintén gondolod.
De legalább megadnak bocsásd meg
mindazt, ami nyomaszt.
- Hát így akarod? - kérdezte végül,
bár sokáig hallgatott.
- Másképp nem lelhetsz vigaszt.
- S mi vigasztalhatna még?
- A szeretet - szólt a hang.
Ha legalább egy kicsit
szeretnéd végre magad.
- Azt hogyan kell? - kérdezte tétován.
- Úgy kezdd, hogy megbocsátod
minden bűnödet.
- Akkor könnyebb lesz talán?
- Majd megtudod.
- Akkor nem maradt más,
csak a szeretet?
- Nem kell semmi egyéb - felelt a hang.
- Megpróbálom.
- Sikerülni fog. Megígérhetem.
- Én nem így gondolom.
- Én viszont így hiszem.
- És akkor lehet még? - kérdezte végül.
- Talál igen - szólt a hang csendesen.
- Legyen úgy. Érted megteszem.
- Tedd meg magadért.
Menni fog, kedvesem.
Musztrai Anikó
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése