Virágszirmok, madártollak,
ma kinyílnak, holnap hullnak.
Szél cibálta, eső vágta
sziromillat, pelyhes párna.
Alszik a lány, boldog álma.
Muzsikál a szél hárfája.
Csillagtalan sötét éjjel,
pihen a csönd, alszik mélyen.
Sóhajt a sás sima selyme,
tövén vadvirágok kelyhe.
Tántorgó ág széltől részeg,
dereng a fény, élet ébred.
Tovább száll a csend csodája,
véget ér a lányok álma.
Munka, gondok, élet-lárma,
vágyak, tervek, alkotások,
nem áldás, de nem is átok,
monoton - és valóságos.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése