Gondoljátok, hogy egy olyan nagy élmény, esténként azon a rohadt kötélen egyensúlyozni? Úgy inog, mozog alattad az egész világ, hog... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Élünk-halunk
Mottó: Mondtam az orvosnak, hogy eltörtem a lábam két helyen. Azt mondta, máskor ne menjek erre a két helyre. (Henny Youngman) ... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Költözés
Minden lépésével megcsörrent a nehéz kondérnak ütődő lánc. Majd megőrült tőle. Úgy tervezte, halkan fog átkelni az erdőn, de a kond... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Ne fordulj vissza!
Ha útra kelsz, előre nézz, az út mindig előre vezet, messze a cél, de csak kövesd kigondolt tervedet. Ne térj le jobbra, balra, ne ... Tovább olvasom »
Csörgits Kinga: A felszabadító
Évek óta várok. És közben felneveltem magamban egy álmot. Vártam és vágytam. Ahogy telt az idő hatalmas szakadék keletkezett két nő k... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Két hazugság
Két hazugság van. Az egyik matéria, cél egy eszköz szerzésére: ez inkább a hiba! A másik szívnek palást. Fogadd el, és ne ásd! A ... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Esszé?
Érdemben máig sem definiálható szépirodalmi fogalom. Ahány esszéíró, annyiféle esszé. Kétségtelen, hogy valamiről alkotott magánv... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Ha
ha tudnám mitől félek félelmem messze rohanna gyorsan ha fény derülne sápadt titkolt titkokra világos volna Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: Lakjunk falun 14.rész Mirikéék udvarlója
(kecskéink: Mirike, Tilda, Ibolyka és Mimulka aki fiú, de törpére sikeredett) Már jó ideje, nem volt meg a bakkecskénk, így ami... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: egy átlagos nap monotonsága
Fényes a hajnal, koszos a nappal és szemetes, szeme sem rebben, aki kidobja kocsi ablakán a csikkeket. buszmegállóban is rengeteg.... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Előzmény
Hörögsz, hogy élsz, átkozod, okolod kiiktatván a múltat. Ugyan elég szégyenes, ám körbevesz, gyökér: nélküle még te se vagy. A k... Tovább olvasom »
Markovic Radmila: Körforgás
Szerelmed forró ölelésében egy órából nincsen-idődnek észrevétlen perce lesz, percekből órák gyűlnek össze, az órákból napok, majd hó... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Kombinálunk
Kombinálunk, kombinálunk – látványokat fantáziálunk… Kombinálunk, kombinálunk – szimpla helyett komplexet várunk… Kombinálunk, kom... Tovább olvasom »
Varga Árpád bemutatkozás
32 éves, iskolai végzettségem szerint általános iskolai tanár vagyok. Jelenleg Pápán élek a párommal, és bár általános iskolában dolgoz... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Folyton
vízparton megtörő csobogva visszafröccsenő hűvös permet konokságával gondolataimban vagy folyton hangod hallom képzeletemben érin... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: A mező
A búzatábla hatalmas hullámzó tengerében az egész dimbes-dombos földterületen föl-le nyargalt a szél, az erős tavaszi napfényben kise... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Fehér lovon....
Igen. Egy fehér lovon döcögött be a fák közé a hajnal, szorongva ült nyergében, ami valójában egy spárgával a ló hátára erősített... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Múló idő
A Nyár kacér, virágos ruhájú, táncos lábú tündér. Aranyhaján napfény ragyog, szemében csillagok.. csábos mosolya hívogat.. Ha jön... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Kórság
Barlangos egyedül a réveteg polgár. Száműzné rémeit, csüggőn sok kudarcán. Eszméit elnyű... Tovább olvasom »
Markovic Radmila: Folyópartnál hazudtam
Szomjúság gyötört, vizet mégsem ihattam, előttem egy krokodil úszkált gyorsan, rám-rám nézett, száját kitátotta, majd elmosolyodott, ... Tovább olvasom »
Varga Árpád: Friss hó hullott
Hógolyózni, hólabdázni, a friss hóban leszánkázni! Hólabdázni, hógolyózni, lábnyomok után nyomozni! Hógolyózni, hólabdázni, jól á... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Az út vége
Hogy miért van itt a folyóparton mindig ilyen sár és büdös... Meg ezek a ronda piócák úgy tekeregnek ebben a masszában, mint egy is... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi:A szállító történetei Teljesíthetetlen feladat 3.rész
-Aha, Zefur, értem már, valami víziszörny-óriások megtolták a hajódat, miután szárnyas lényekkel beszélgettél, aztán a bárka átfordul... Tovább olvasom »
Riba Ildikó: Égi fárosz
lomhán szálló fehér felhő üzenete mely bolyongásában meg sosem áll előcsillan színezüstben hórihorgas tornyok felett sötét égbolt... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Lennék falevél
Lennék levél tavaszi ágon, virágillatra vágyom. Lágyan ringatna a szél, a fák életéről mesél. Apró magvakból kelnek, tápdús talajbó... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Formás láb, szép lakás
Bizonyára sokan tudnának példákat mondani hivatalban és más helyeken hallott elszólásokra, könnyedén elejtett mondatokra, amelyekből ... Tovább olvasom »
Kolumbán Jenő: Alkonyat
Ég alja vörös, gyönyörű. Tüzet rakott az Isten. Elveszni olyan egyszerű csak szemem ne tekintsen semminek sem a mélyére. A látszat... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: A szállító történetei Teljesíthetetlen feladat 2.rész
Egyre több szikla magasodott ki a vízből. Zefur sejtette, hogy a víz alatt is van belőlük, így hát maga állt a kormány mögé. Néha b... Tovább olvasom »
Tomor Gábor: Nocsak
Ó, te szegény! Éltél mint élhetetlen. Kínoztak, s te is magad. Képzeteid föléd nőttek. Mindezzel most mi lesz?... Tovább olvasom »
Kapolyi György: Tisztelt Hölgyeim, és Urak
Nyugodtan gyújtsanak rá, én is dohányzom, és mióta megtiltották, Istenuccse jobban esik, mint valaha. Mert valahogy úgy vagyok ezze... Tovább olvasom »
Tóth Sarolta: Álom holdvilágnál
Az ablak nyitva volt, világított a Hold. Selyemzsinórt küldött nekem, nyakamra kellett tekernem. bűnös voltam életemben, méltó halá... Tovább olvasom »
Kapolyi Noémi: A szállító történetei Teljesíthetetlen feladat 1.rész
-Hát, ez a Talmia!- zsörtölődött Zefur hangosan, a kikötő kőmellvédjénél állva, miközben a rakodók hordták fel hajójára az árukat- ál... Tovább olvasom »
Feliratkozás:
Bejegyzések
(
Atom
)