Tomor Gábor: Megtalál

Mindig megtalál.                Már meg sem lep.                                          Nem kutattad,            ő lelt meg téged. ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Szegények karácsonya

Halmozottan hátrányos helyzetben szegény családnak beteg gyermeke menekülj  Meseországba! A mesékben ragyog a világ, vannak c... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Fenyők között

Fenyők között hideg szélben kristályhó kavardul. Hold ezüstfényében gyémántként ragyog makacsul. Sarlóján fényfüzér-pókháló, ölébe... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Októberi ősz

Kövér köd ül a tó fölött, nem fúj a szél, nád nyöszörög. Párától nedves rögök között pörög egy rothadó görögdinnye széttépett l... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Szeretünk

Nyomot hagyni akarsz, szépet, igazat, emberit. Megszállottan dalolod, aki vagy, aki lehetsz. Mutatsz rosszat és jót: elénk teríted ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Lelki hatások

Mottó: Nem az a fontos, ami velünk, hanem ami bennünk történik.  (Mensáros László) Mennek tovább – Bátorság! – Bátorság! ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Kukac-barátság

Eső után találkozott két gyümölcsféreg, Egyik sovány, másik teltebb, eszmét cseréltek. Jól meghíztál kukac komám, szólt a soványabb... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Mondd, mit érlel

Mondd, mit érlel a sorsa, annak, ki feljutott a csúcsra, kitűzi büszkén zászlaját, fejére képzeli a koronát.. Körültekint - magas a ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Mit tennél?

Ha tehetnéd, ugyan mit tennél? Esetleg tűnődnél:                                                  vajon a helyemben hogy járnál el h... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Utad

Korlátok között biztosan haladsz.          Nem kábítanak          hiún sikerek. Arcodon árkok,                                      ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Városi hajnal

Ezüsthajú öregapó éjszaka pihenni tér rózsaarcú hajnalra. Harmatpermet hull az égből, bimbók nyílnak kéjes széltől. Madárdaltól zeng... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Szeptember végén

A mézeshetek boldogságában különleges szerelmes verset írt Petőfi, a költő - szinte sírt. A múlandóság érzete kísérti: saját ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Életed

Az emlékezetes elsők. Az eszmélő korszakod.        Iskoláid, sok munkaév. Ártók és jóbarátok. Szerelem, küzdés. Öregség. Az egyetle... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Varjak

Fekete felhők gyűlnek, szélükön varjak ülnek. Károgó parti kezdetén, meleg szoba rejtekén hallgatjuk őket, te meg én. Surrogó szár... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Létnövelő

Nevess sokat! Fejts rejtvényt! Foglald el magad – tégy a hosszú életért! Tanácsokkal jól állunk. Megfogadnunk kellene még.      ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Himnusz a Békéről

Békét kerestem, megtaláltam, halotti csendben ült magában. Embert kerestem, nem találtam, maga pusztított fajtájában. Mit ér a... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A balek

Porszívó cimborám a kocsmapultnál vár reám. Haver! Fizess egy féldecit nekem, nézd, üres a zsebem... Mutatja kukából mentett rongyai... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Véleményünk, az van…

Mottó : “Akkor szeress, amikor legkevésbé érdemlem. Mert akkor van rá nagy szükségem.” (Kínai közmondás). Stílszerűen – Fel... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: Vidám vasárnap

Már huszadjára mondtam, hogy induljunk. De mindig ezt teszi! Pedig tudja milyen hosszú út áll előttünk. Bezzeg a csomagokkal megrakot... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Hogy vagy?

Mondd, kivel beszélgetsz?                  Kivel oszthatod meg bánatod, örömöd? Van-e még örömöd? Búd miatt vagy hallgatag,         ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Akarsz-e játszani?

A játék értékes ajándék, életre készítő tevékenység. Ismeretszerző, készségfejlesztő, kapcsolat építő. Minden életkorban ör... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A sok szöveg

A pap a templomban prédikál, ékesszólása meggyőző, a hívőknek Isten bocsánatát ígéri, hisznek neki, követőkre talál, sokszor prédiká... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Néha

Szorgosan gyűjtöget,              kuporgat a sírig.                      Bár néha kedvetlen kérdi:              aprócska sérelmeim,  ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Találkozás

Elmélyülve mobilozol.        Megszólít, ki előtted áll. Azt kérdezi: hogy gondolod?  Meglepődve nézel rá,          ámde rögtön felfo... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Elvágyódás

Szívesebben élnék egy nagy magányos szigeten, mint ma e modern világban. Kunyhót építenék, nagyokat sétálnék, hallgatnám a ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Az élet alkonyán

Aranyló fénnyel tűnik az alkony, álmosan ásít az emlékezet, örömök gyönyörei leperegnek, akár a gyöngyszemek. Álmaim kelyhét ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Gyermek szabadító

Nem egyszer hallunk csúnya végű közúti balesetekről. A szerencsésebbek közé tartozik az az eset, amikor egy felüljáró alá beszorult az ... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Mécses fénye

Napsütéses hidegben elgondolkodva andalgok, surrogó falevelek alatt emlékek szépséges sora. Gyermekként magasra ágaskodtam hozzáto... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Kozmosz

Mit ad nekünk a Hold, a Mars és a többiek? Amit a Földön eltoltunk,                újrázzuk odafent? Vajon miért is megyünk: nyersa... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Képtelenségek képekben

felmászik a nyúl a fára, fa tetején kukorékol, napernyőt tart a kezébe´´ nem süt a Nap a szemébe levelet legel a béka, gyíkocska ú... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: Törvény itt is, ott is

De társad ő csak úgy lehet, Ha majd bizalmát elnyered (T. S. Eliot)) Világ életemben mind ez emberek dolga foglalkoztatott, s az á... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A mi kis történelmünk kezdete

Őseink, a kalandozó magyarok, végig rabolták egykor a Nyugatot. Nyíltan vállalták rabló mivoltukat, nem voltak képmutató kalandorok. ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Minősülés

Fakuló tudásvágy, elfogyó életed. Elértesz, nem mersz,                  rákened erődre.                                Nagy nem akar... Tovább olvasom »

Mazug János: Emlék vers

      Ha majd az őszi csend borul a világra, és hervadás dalát sírják a fák, a légen ott suhannak halkan, az elmúlt régi melódiák. ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Az élet, átmenetben

Mottó : Az ember csak a fejével bátor, a zsigereiben mindig gyáva. (Neil Shepherd, kanadai szerző) Kriminális Kovács XIII. ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta:Evés és a szerelem összefüggése

Ha boldog vagy, sokat eszel, nem bánod, ha kövér leszel? Elhagy a barátod, régi karcsúságod visszavágyod. Koplalókúrába kezdesz, am... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Elárvereznek

Mégis, mit hiszel? Nincsen több hitel! Ebed korcs, lakásod panel, vagyonod semmi, adósságod rengeteg, nincsen fedezet. ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Ráérőn

Mi a reményed? Pár köznapi érzet. Teljék jól a lét, tolják hozzá a lét. Értsd ezt, azaz nézd: van időm, élek még. A kép aláírása... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Öröklés

Különös a hóbortod?                      Ne fürkészd, nem tudhatod:                    apád, nagyapád, bármely ősatyád               ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta:A Hólyagok sorsa

Volt egy fényes, büszke hólyag, hitte magáról, hogy ő Nap. Ragyogó palástba öltözött, luxus kocsikkal költözött. Ablakából integetet... Tovább olvasom »

Bige Szabolcs: Hát eljöttél?

-  Múltbéli monológ - Szervusz, kicsi. Hát eljöttél? Úgy örülök. Látom te is örülsz. Nézd, hoztam neked egy szál virágot. Tessék.... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A csend hangjai

Csenget a csend - és üres, nyugtatja fáradt lelkemet. Álmodik a fájdalom, sós cseppekkel áztatom. Szememből a könny szivárog, mély... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Emlékezés

Anyám mondta olykor: „Ha már nem leszek…” Apám néha elrévedt.                        Ő nézett, anyám jósolt;            most értem ő... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Dolgozni szépen, józanul…

Réges-régi idők és munkakörülmények, tiszteletet érdemlően helytálló emberek… Minél jobban nőtt a termelés, annál többet vállaltak, e... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Az emberi élet szakaszai

Csecsemőnek van jövője, felnőtteknek jelene, öreg embereknek múltja, a sorrendre nincs garancia. A jövőnket nem ismerjük, ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Magányos férfi

Nem néz hátra, sem előre, sem a múltba, sem jövőbe, a mában él csak magában, nem bízik társban, barátban. Emlékeit elfeledte, feles... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Szerep

Éltek és elhunytak –                    velük ajánlgattak. Újabb létük érdeme:                      „színezik” a választást.         ... Tovább olvasom »

Tomor Gábor: Veszélyben

Rúmitól való részlet:                                      „Több kegyelemre lesz szükségem, mint hittem.” – Milyen igaz!              ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Rovarfesztivál

A pók hálója behálóz, selyemszála arcomba lóg, rám mászik a pók. A hangya hagyna dolgozni, ha nem akarna bebújni ruháim alá. Csi... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Az utolsó pillanat

Tudom, haldoklom... szökik belőlem az élet. tétova léptek, árnyékos  fények... bárhova nézek, félek... vacogva várom valaki láss... Tovább olvasom »