Tetőtlen házban
mocsok és vér,
szappan és kéj,
szabad az ölelés.
Zene szól,
pattan a gitárhúr.
Feldúlt lélek
mélybe húz,
ajtó helyén
nap benéz.
Lusta falevél
rozsdállva
korhad,
mállik szanaszét.
Pad szélére
telepedett felhő
viharba öltözött.
Related Post
Riba Ildikó: Függvényeskét konok szinusz és egy kotangensszögfüggvény makogó megoldásaközött nem ártana pihenésvégén vonj
Riba Ildikó: Őszi emlékKorán jött szeles őszön a hidegkéretlen erővel szobámba betört.Régi emlékem vele rám köszönt,gyerme
Riba Ildikó: Ha hagynátok Hazugságban, kínbancipeltem gyötröttéletem keresztjét.Meghúznám magamkietlen odúban,ha végre
Riba Ildikó: Síró falevélnéma üzenetsíró falevélel nem mondottszavaidat elvittea szomorú szélforgatja néhalomhán lomposanmás
Riba Ildikó: Álmodunk táncos tavasz kacér mozdulataritmusra ringat lágyanég kékjén pompázóvidám nap meglegyin
Balogh Géza: Lesznüe Dali: Havat hord a szél a tetők felett... (Ветер носит снег над крышей...) (műfordítás)Havat hord a szél a tetők felett,kitört a dermesztő tél.Az öreg házban csak az egerekneszeznek és -
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
Szép, ritmusos.
VálaszTörlésKöszönöm szépen :)
Törlés