Hit, erő, remény

Két marokkal nyúlsz
vérző testünk
mélyére Istenünk
a bajban is,
hol gát szakad
s otthonunkat viszi a víz.















Egyik markoddal adsz.
Hitet, erőt, reményt,
hogy amit épített
s magasba emelt
a szeretet,
az fennmaradjon.

S amit megtenni
másokért képtelen
önző vágy,
kishitűség,
akarat,
-mikor minden elveszett-
azt a másikkal
elveszed.

6 megjegyzés :

  1. Ilyen lehet... Hála Istennek mi nem vagyunk víz közelében!

    VálaszTörlés
  2. Büszkék lehetünk önmagunkra, a bajban egymásra találtunk, ezt példázza az az összefogás, ami a gátakon létre jött, és sikerre vezetett az ár leküzdésében. Köszönöm szavaidat kedves Ditta...)))

    VálaszTörlés
  3. Szép vers. Példaértékű az összefogás.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Kedves Éva megtisztelő figyelmedet...)))

      Törlés