Jobb kezében friss vízzel telt korsót tart,
bal kezében a kosárka, benne elemózsia,
lassan haladó feleség tudja jól, szorgos férje
nagyon várja őt, aratás idején suhan a kasza,
hőség perzsel izmos tetset, sós víz mosogatja,
lelke a kenyérillatát már magába szippantotta.
Párját várja, akinek útját pipacserdő kíséri,
kisfia mögötte játszva virágcsokrát készíti,
közben hangosan kacag, boldogan ugrándozik.
Anya és gyermek fönséges, felejthetetlen szépség,
olyanok, mint az útmenti piroslón mosolygó rét,
a kanyargós úton biztonságos a haladás,
kék égbolt féltve vigyázza léptüket, anyukát
gyermeket, akikkel csendben halad a szeretet.
Szinyei Merse Pál: Pipacserdő festménye alapján
Hangulatos pillanatképet festettél, kedves Mila.
VálaszTörlésNagyon ismerősnek tetszett, s tényleg: már feltetted ezt júniusban, kommenteltük is; én ezt írtam: "Szép időszakot örökítettél meg, kedves Mila! Erre öröm emlékezni; mondhatjuk, idilli a kép, de így is érezted, s visszaadni az érzést, nem csekélység. Látom, érzem én is: ilyen az összetartozó, szerető család." :)
VálaszTörlésKedves Mila,
VálaszTörlésEz gyönyörű szép lett :) gratulálok hozzá.
Köszönöm, kedves Tibor értékes szavaidat.
VálaszTörlésSzeretettel: Mila
Köszönöm kedves Francis az is,t megjelentett versemhez írt szavaidat. Bevallom tévedésből küldtem el újra, de tévedni emberi dolog.
VálaszTörlésSzeretettel és köszönettel: Mila
Drága Noémi!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm: Mila