Nem kell szólnod, míg csend honol,
rést üt a fény a lombokon.
Derű-szőtte égkupolán
kikönyököl a napsugár.
De szólj, kiálts, ha gaz zajong
véreddel átmosott zagyon,
hogy tudja meg, ki tőrbe csalt,
óriásként is törpe csak.
S ha szólni, hallgatni se mersz,
ördögből hamis-isten lesz.
Ha szerencséd van, mind megáld.
Ha nem...akassza fel magát.
Dalként definiálnám a Versed, s teljes mértékben lenyűgözött mondanivalója, s a forma is, amelyben megírtad, s ez a két sor meg egyenesen káprázatos:
VálaszTörlés'Derű-szőtte égkupolán
kikönyököl a napsugár."
Köszönöm Kedves Ditta, nagyra becsülöm elemző gondolataidat, s örülök, hogy olvastál....)))
VálaszTörlés