Mindenszentek hajnalán beszökött a tél,
Megmutatta kemény arcát, rideg volt, s fehér.
Dermesztő, vad hidegre ébredt minden ami él,
S a kerteken már megmaradt a dér.
Megmutatta kemény arcát, rideg volt, s fehér.
Dermesztő, vad hidegre ébredt minden ami él,
S a kerteken már megmaradt a dér.
A fa ágán még kapaszkodik egy megsárgult levél.
Megfeszítve erejét a végsőkig remél.
Bár tudja, már csak néhány percig él,
S mint a többi, Ő is földet ér.
Megfeszítve erejét a végsőkig remél.
Bár tudja, már csak néhány percig él,
S mint a többi, Ő is földet ér.
A temetőkert fagyos útján fázós emberek
A fejfákhoz igyekeznek, hol halottaik felett
Emlékező, könnyes szemmel kulcsolnak kezet,
S ma minden síron gyúlnak mécsesek.
A fejfákhoz igyekeznek, hol halottaik felett
Emlékező, könnyes szemmel kulcsolnak kezet,
S ma minden síron gyúlnak mécsesek.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése