Kapolyi György: Dorgálás



Ti Isten bárányai!

Ha messziről nézlek benneteket a napsütötte zöld réten, békésen legelésztek hófehér bundáitokban…szinte könnyezem a meghatottságtól. Ez, azon kevés csodás látványok egyike, ami beleég az ember szívébe.
A kép, visszaad hitet és életkedvet meggyőződést a dolgok tökéletességében, rajongásra késztet, és hálára ösztönöz. Aztán ahogy közeledem felétek egyre pontosabban látok, több és több részlet tárul szemeim elé, ami messziről nem látszik.
A varázslatos zöld gyep tele van kóróval, csalánnal meg disznóparajjal, kővel és szeméttel.
Na és ti…Isten bárányai, egyiktek bundája koszosabb, mint a másiké .Összefilcesedett, sáros és szürke. Na meg büdös. Fenemód nehéz és áporodott szagotok úgy terül rá a rétre, mint a pestis.
Mérhetetlenül buta tekintetetek minden gondolat nélkül mered a semmibe, bamba kérődzésetek csámcsogó hangjai zenei aláfestése e katasztrofális látványnak.

Uram! Hová néztél mikor a nyájadat teremtetted?

Egy kóbor kutyafalka emelkedettebb és meggyőzőbb látvány!
Ezek neked bárányok?
Bocsáss meg nekem arcátlanságomért, de ekkora baklövést nem hagyhatok szó nélkül!
Ezek nyírhatatlanok, mert rám másznak a rühek meg a galantférgek. A nyüvek csak úgy hemzsegnek bennük.
Az egész nyájad felett legyek felhői úsznak, már a pulikutya is elhúzott tőlük.

Uram! Mivel érdemeltem ki büntetésedet, hogy rám bíztad a nyájad!

E rettenetes pokoljárásra mivel szolgáltam rá?
Ezek nem bárányok, ezek a pokol disznai, jelenlétükkel bemocskolják a világot!
Halljátok szómat ott a padokban!?
Hozzátok beszélek büdös népség! Innen a szószékről vágok végig rajtatok semmirekellő tolvajbanda!
Mert szóba sem állok, veletek csak magamba beszélek, és enyém az utolsó szó.
Arra kárhoztatott az Úr, hogy egyedül legyek ember, így nem is tudnék mással beszélni.
Amúgy sem lenne kedvem hozzá, ti meg szóba sem jöhettek. Most pedig takarodjatok!


Kép: Kapolyi György alkotása


8 megjegyzés :

  1. Messziről még bárányság e nyáj... De egyedeiben?! Indulatba jött a pásztor, s tapasztalatait illetően ez bizony jogos lehet. Hogy aztán miért kanászodtak el ennyire a hívek, nos, az nem lehet teljesen véletlen... Úgyhogy nem ártana, ha ő is magába nézne...
    Írásod, Gyuri, az olvasót felrázza kissé a túlságos eltompultságból... Hogy az ostorozottakra hatni tud-e, az más kérdés... :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát, ha egy nyáj így lepukkan, ott a pásztor is hibás, kedves Gábor.
      De minden olvasó, ezt olvasván, valakire, vagy valakikre gondol, az ismeretségéből...
      Mert más szemében a szálkát, ..........

      Köszönöm hogy olvastál, és amúgy egyetértünk.
      gyuri

      Törlés
  2. Kedves Gyuri,

    Nagyon tetszett, a pásztor szemén át láttam ahogy alakul mind közelebb és közelebb érve a tisztelt nyájacska :) és jókat mosolyogtam, miközben olvastam.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Noémi.

      Örülök, hogy tetszett írásom,igen, a nézőtáv döntően befolyásolni tud egy élményt.
      Távolról nézve, szinte minden sokkal kellemesebb.
      Köszönöm, hogy írtál.
      gyuri

      Törlés
  3. Gyuri, jó kis fricska ez az írás. Úrnak, nyájnak egyformán. Mert kérdem én, miféle úr az, aki hagyja így elkanászodni a nyáját? És miféle nyáj ez, amelyik így szereti a büdöset, a koszt? Mi lenne, ha lenne köztük egy tiszta bárány? Kiutálnák, mert nem elég büdös? Nagyon tetszett. :)

    VálaszTörlés
  4. Kedves Ildi.

    Egy véleményen vagyunk. Ez, komplex hiba következménye, de Rákosi elvtárs szavaival élve, senkit nem zavar a saját szaga.......
    Itt, mindenki ludas, csak az atya, akié a nyáj, szenved tőle, de ezt a megbízatást a tulajdonos felé, nem meri visszautasítani.

    Biztos ismeri a mondást: a háztartás végzése, nem öl, de minek kockáztatni?

    Köszönöm látogatásodat.
    gyuri

    VálaszTörlés
  5. Nahát Gyuri! te aztán bele...vágtál a velejébe.
    nem tudom más hogyan élte át ezt az egyperces novellád, de bennem az érzelmek hada kavarog még most is.
    Kezdem azzal, hogy nini, milyen pozitív hangvételű írással indítod az egészet, azt tudtam, csattanó lesz, de erre nem vártam.
    A továbbiakban azután már érződik, hogy a bárányok allegorikus kifejezése gondolataidnak. Ami viszont igazán frappáns megoldás, maga isten szószólója, a pap sem különb a bárányitól, jobban mondva a hívőitől, ha jól értettem, mert elég a szószék szó, és tudom a papra utalsz.
    Igaz, hogy az emberiség a vesztébe rohan, de lesz ott ha nem bárányok között ( a hívők között) olyan, aki nem bűzlik majd messziről :)

    Minden elismerésem írásod felépítéséhez és üzenetéhez.
    Szeretettel: Mila

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mila.

      Te, tudsz valamit, amit nem lehet senkivel megtaníttatni.
      Összességében, és részleteiben is képes vagy érzékelni egy írást, és belelátsz a sorok közé is, mindent, ami le sincs írva.
      Ez nagyszerű, neked érdemes írni.
      Köszönöm véleményedet, és hogy elolvastál.
      Szeretettel.
      gyuri

      Törlés