időkapszula magam vagyok
utánam jövőknek mi mást
mint génspirálokat adhatok
örökségül egy villanást
életünk valódi záloga
sejtekben búvó rejtelem
a jövő katalizátora
segít megtalálni helyed
a múltat tanulmányozhatod
feltárja szemérmes titkát
hogy kincsein csodálkozzatok
kősziklán hieroglifák
utánam jövőknek mi mást
mint génspirálokat adhatok
örökségül egy villanást
életünk valódi záloga
sejtekben búvó rejtelem
a jövő katalizátora
segít megtalálni helyed
a múltat tanulmányozhatod
feltárja szemérmes titkát
hogy kincsein csodálkozzatok
kősziklán hieroglifák
Mit üzenhetünk a jövőnek? - tényleg megér nem egy, nem két gondolatmenetet, és verset is; egyetértek, Ildi. Utódainkkal már megtettünk annyit, hogy amit örököltünk, ők továbbvihessék. És nyomokat hagyhatunk a már létező lehetőségeinkkel, papíron, filmen, s minden más módon, amit kínál ma az elektronikus világ. - Bár segítene is a tőlünk való, hogy helyüket megtalálják az utánuk jövők! :)
VálaszTörlésKöszönöm, egyetértésedet, Gábor ! :) Az a baj, néha nagyon rossz nyomokat hagyunk, károsítjuk szép világukat. Próbáljuk hát, génjeinket károsodás nélkül átadni. :)
TörlésKedves Ildi.
VálaszTörlésA jövőnek szánt üzenetünk, szerencsénkre, nem fogjuk hallani a véleményüket.Annyi mindent tönkretettünk, amit örökül hagyhattunk volna.
Ha Ők sem lesznek normálisabbak nálunk, hát nem tudom mit tudnak hagyni örökül, az utánuk következőknek.
Elgondolkodtató a versed, tetszett.
gyuri
Köszönöm Gyuri ! Erre gondoltam, amit megfogalmaztál hozzászólásodban. Csak reménykedni lehet, hogy sokkal nagyobb bajt nem okozunk. :)
TörlésGratulálok versedhez: Mila
VálaszTörlésKöszönöm, kedves Mila ! :)
TörlésIgen Ildikó , a jövőnek csak ennyit adhatunk, na persze még a példaadást,de csak egy nemzedéknek talán,az után úgy feledésbe merülünk, mintha soha nem is éltünk volna talán. Szépen írtad.
VálaszTörlésKedves Ibolyám nagyon egyetértek veled, feledésbe merülünk, sőt, ha nem vigyázunk még írmagja sem marad az emberiségnek.
Törlés