Fáradt, szomorú,
megharcolt mindenért.
Bántja, ha szánják,
elbújik, nem remél.
Mégis: Jaj, világ,
megint itt hagytál!
A kép címe: Magánzárka; Bogdándy Szultán munkája.
Tomor Gábor: Jajvilág
Fáradt, szomorú,
megharcolt mindenért.
Bántja, ha szánják,
elbújik, nem remél.
Mégis: Jaj, világ,
megint itt hagytál!
A kép címe: Magánzárka; Bogdándy Szultán munkája.
Ez a lelki állapot, ölni tud.
VálaszTörlésEzek a mélypontok, minden ép agyú embernek megadatnak időnként.
"Ember küzdj, és bízva bízzál"...mondta Madách, és öngyilkos lett...
Mert kell remélni, de minden alap nélkül, skizofrén tett.
Fel kell állni, de hogy?
Igen elgondolkodtató témát írtál Gábor.
Tetszett.
gyuri
Nehéz bármit hozzátenni szavaidhoz, kedves Gyuri! Kinél-kinél más, hogy miként tud kilábalni a bajokból, de az utolsó sorban írtam egy biztatót: "megint", jeleztem - hiszen párszor sikerült felállni már...
TörlésKöszönöm értő hozzászólásodat! :)
Tényleg Gábor, ez elkerülte a figyelmemet.
TörlésDe pesszimista megközelítésemben, a felkecmergés nehéz óráiban, eszembe jut, vajh, a következő elesésnél, fel tudok még állni?
(De ne is hallgass rám, erre nem is szabad gondolni.)
gyuri
Gratulálok, kedves Gábor, igazán tetszett! (h)
VálaszTörlésMost jöttem rá, hogy Francisként is téged tisztelhetlek... :)
Üdv: Ny. A.
Örültem tetszésednek, kedves Attila! BÚÉK! cheer
TörlésTe leírtad, én pedig megéltem. S milyen igaz, a szánalom szörnyen tud fájni, mert az nem is segítség, nem is megoldás.
VálaszTörlésA "megint" nekem nem azt jelenti, hogy párszor már sikerült felállni, hanem azt, hogy a kudarcok sorában ez egy újabb esemény volt. Egyáltalán, meddig képes az ember újra kezdeni, honnan, és miért képes erőt meríteni a folytatáshoz. Mi ez benne, makacsság, vagy megmutatni vágyás, hogy azért is menni fog? Látod, megint egy csomó kérdés merült fel bennem versed olvastán. Nagyon tetszett tiszta, világos, rövid versed. :)
Ahány ember, annyiféleként éli meg sorsát. Bizonyára vannak hasonlóságok is, de az az érzés, melyről pársorosomban írtam, nagyon is egyedi lehet mindenkinél. Önmagában például a szomorúság jellege, mértéke is más-más, meg aztán a "továbbra" irányuló elszántság is sokban különbözhet. (A cím egyébként az itt, az Allegóriában korábban megjelent egyik versemhez csatolt illusztráció képaláírása.)- Köszönöm kommentárodat, Ildi. :)
Törlés