.jpg)
Szomorú szemedből
félénken ébredt a reggel,
szürke volt, ködös és csendes.
Lépteid a föld elnyelte.
Megnyílt az ég, és
szó nélkül magamra hagytál,
anyám.
Markovic Radmila: Örökre
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése
(
Atom
)
;-( Így történt... Gratulálok a versedhez Milácska, eltalálta a szívemet!
VálaszTörlésAki szó nélkül távozik, úgy hiszem, kímélni akarja a hátrahagyottat... Szép versed megérintett, kedves Mila!
VálaszTörlésMilyen mély fájdalmat takar a néhány sor! Nagyon megértem!
VálaszTörlésVigasztalást! Szabolcs
Kedves Szabolcs, köszönöm szép szavaidat.
VálaszTörlésSzeretettel: Mila
Pár sorban ott lüktet szeretet, fájdalom, hiány. Nagyon szíven talált/ál/.
VálaszTörlésKöszönöm szépen szívből jövő szavaidat drága Zsanett
VálaszTörlésszeretettel: Mila
Kedves Francis, örömmel látlak versemnél, és köszönöm szép hozzászólásod.
VálaszTörlésSzeretettel: Mila
Drága Éva,
VálaszTörlésakit elveszítünk örökre, annak hiánya örökre megmarad, akár hány éves is az ember.
Puszillak: Mila