.jpg)
A kép is Tomor Gábor alkotása, címe: A Léthe vidéke. Technika: pasztell.
állok meredt ember a tükör előtt
gyanakvó arcom szúrós szemmel visszatekint
kölcsönös ellenszenv míg fürkésszük egymást
ki vagyok kérdem úgy ám kivagy sandít
csipetnyi gúnnyal szája sarkán
de ni most apámat látom a fényben
nem lehet véletlen hisz’ gyakran megidézem
rám gondol hát ő is leginkább szeretném
ám oly távolin néz mint sokszor régen
imitált közelség kezdetén
s pörögnek elő mind újabb arcmások
sajnos idegenek pedig tőlük eredtem
hé te hát te nahát ez nem lehet igaz
néznek nyíltan bambán kimérten furcsán
különös múltban révedtem el
lám e bozontos főt sohase láttam
bámulom izzó szemeit s hogy vadul ágál
bátor vagyok erősebb nála ledöföm
üti mellét s érzem most meghatottan
mintha ő lennék a legrégibb ősöm
Sokkal beszédesebb a kép címe! Anno, Nagy László, mikor megírta ama gyönyörű szerelmes versét, egyes kutatók szerint a "Létem, ha végleg lemerül" képben Ő maga is a Léthe folyóra gondolt, s milyen furcsán fejezte be az életét... No, most jól elkalandoztam, de ez mindenképpen kikívánkozott belőlem a tükrös versed olvasva... A tükör is egy ősi szimbólum, rejtély és sok más egyéb is... A mű pedig úgy, ahogyan van, kiváló!
VálaszTörlésValószínű, hogy a feledés folyója gyakran járt Nagy László eszében, hiszen az ötvenes évek közepén egyik versében is (Tájkép magammal) ír ilyen sorokat: "Végső ez a stáció,..., nagy vízhez értem..., legyek élet s halál határa". Soraimban a visszarévedés, képemen (ejnye, csak így egyszerűen) jelen-múlt jövő...
VálaszTörlésKöszönöm hozzá(m)szólásodat, kedves Ditta!
Én pedig a művészeti élmény mellett köszönöm a hasznos irodalmi ismereteket. Mindkét alkotást szépnek, jónak, beszédesnek tartom. Nekem van meglepetés tartalma is a versnek, aminek külön örülök. :)
VálaszTörlésJó érzéssel olvasom, hogy tetszett, kedves Éva. Lassan már azt is megszokom, hogy megleptelek valamivel, még ha nem fejted is ki, mire kéne gondolnom... :-? :)
TörlésTalán másoknak semmiség, kedves Francis! Szerencsésebbek, mint jó magam, és éppen emiatt szeretnék egy képet összerakni Rólad. Talán a hajad már készen van. :-)
VálaszTörlésKülönleges verset hoztál Francis, elgondolkodtatót.Minden magunkban hordozzuk múltunkat és őseinket, csak nem mindenkinek van rá szeme. Tetszett a versed. :)
VálaszTörlésMeglepő költemény. Most, megnéztem az arcomat a tükörbe.
VálaszTörlésRészletesen, és úgy, összességében. Elég meghökkentő, valahogy másnak, másképp képzeltem arcomat, tekintetemet. Ez az ismeretlen, nem szimpatikus arc, ezzel a hűvös közönyt sugárzó tekintettel, a maga racionalitásában, nem okozott kellemes percet.
Nagyon jó gondolat volt részedről, és tanulságos...
gyuri