Riba Ildikó: Kenyér




Ételem  élelmem,
azért eszem,hogy
életem ne gyötörje
félelem, ne éhezzem,
s ne érezzem,milyen,
ha gyomromban nincs
éltető elem.


Volt életemben hosszú
idő, mikor ételem nem
volt nekem, a pénz
messzire került;
ha volt kellett, hogy
ne nélkülözzön két
kicsi gyermekem.


Tehetetlenségemben
nem volt, aki segítsen,
éreztem, testem
lassan végleg feladja,
s mondja elég ….
nem volt, életet adó,
egy falat  kenyér.

4 megjegyzés :

  1. Ritkán olvasni ilyen őszinte sorokat, s még ritkábban éppen a kenyérről. Tetszett!

    VálaszTörlés
  2. Hát igen, kedves Ildi, ezt a verset, a témát tekintve is szokatlan, egyéni stílusodban jól "odatetted"! Stílszerű hozzáfűzéssel gondolhatjuk: ilyen a keserű kenyér...

    VálaszTörlés
  3. Kedves Francis, bizony így van, keserű volt az a kenyér, néha számban érzem emlékét-ízét. Köszönöm, hogy olvastad és leírtad a gondolataidat! :)

    VálaszTörlés