Semmi-pillanat

lábadra léptek a buszon lehetett egy hónapja tán
s az a semmi-pillanat hetekig bujkált növekedett
mint egy daganat és ma újra fáj

az a régi alig-sérelem most akár tőr átmetszett valamit
s mint karácsonyi halból a bél kibuggyantak olyan dolgaid
melyekről nem is tudtál hiszen nem volt tünet
hogy észleld a jelenlétüket

egy hónapja hordtad magadban a kérdést
miért nem emelted föl a hangod
'legalább kérjen elnézést maga barom'
valami visszatartott és nem bújt elő belőled az állat
(talán mert ilyenné szocializáltak)

de mindvégig ott vándorolt benned repeszként a sérelem
karistolt bántott és hozzá csapódott a többi semmiség
csekkek lekésett vonat csöpögő csap
minden ellenséges és gonosz volt
s akár túlfűtött kazánban a nyomás
egye nőtt benned s feszített a harag
és gyűlölni kezdted már önmagad is
a gyávát a tutyimutyit aki képtelen
asztalra csapni jól odamondani
és most e verssel próbálkozik kiírni magából

hogy
lábára léptek a buszon lehetett egy hónapja tán
s az a semmi-pillanat hetekig bujkált növekedett
mint egy daganat és ma újra fáj