Elkent ujjlenyomat
dér ül a fák hegyén
árnyak lombján csipkéz
friss hajtást agg levél
lenn tűzkelyhek méhe
zsenge rügybe fakad
fényhúrjain játszik
felakasztva a Nap
árnyak lombján csipkéz
friss hajtást agg levél
lenn tűzkelyhek méhe
zsenge rügybe fakad
fényhúrjain játszik
felakasztva a Nap
Tavasz jön lázadó
kitépett szív pokol
verőér lüktet így
fákon és bokrokon
-egy élet egy végzet -
éled él elalél
jönnek egymás után
nyár ősz és újra tél
kitépett szív pokol
verőér lüktet így
fákon és bokrokon
-egy élet egy végzet -
éled él elalél
jönnek egymás után
nyár ősz és újra tél
éled él elalél...
VálaszTörlésszép
Köszönöm Kedves Tibor bejegyzésedet...)))
TörlésÍgy valahogy... Habár, az jutott eszembe, hogy holnap jön a tél, már az évszakok rendje sem az igazi!
VálaszTörlésAz első strófa igazi finom, antik kézzel vert csipke, míg a másodikban jól leöntöd ezt a szépséget! Szóval, nagyon a helyén van a versben minden! Gyönyörűséges!
Köszönöm Kedves Ditta, örömmel olvastam veretes soraidat...az maga a költészet....)))
VálaszTörlésNagyon örülök szavaidnak Kedves Tibor...))
VálaszTörlés