Kolumbán Jenő:Vágyról mesél



Nem tudom,hogy mit szeretsz te bennem!
Tüskéim szívedig szúrnak mérget.
Durva lett, vagy sohasem volt lelkem.
Arcodra dühöm bélyeget éget.

Nem mentem magam, én ilyen vagyok.
Melledet most is kezemben érzem…
Megriasztottak sötét holnapok,
pedig nyári nap sütött az égen.

Semmi sem jelezte, hogy lesz ősz is,
de bennem akkor hullott a levél…
Kezemben őrzöm lágy melled mégis.
Legyen ami régi vágyról mesél.

2016.04.14.


4 megjegyzés :

  1. Kedves Jenő.
    Igazán szép, és meghitt vallomás.
    Gratulálok.
    gyuri

    VálaszTörlés
  2. Szóval, elmúlt, s mégis egyes szám első személyben szólal meg a lírai én.És csak egy vágy volt, egy beteljesült? Szerintem több annál!

    VálaszTörlés