Mindig voltam,
sosem leszek,
egyedül is
együtt megyek
veletek.
Sosem voltam,
mindig leszek,
együtt is
egyedül megyek
veletek.
Út szalad
a talpam alatt,
fáradt testem
helyben marad,
hantok alatt
pihenek,
nem mehetek
veletek.
lelkem repül
az időben,
nem nyugszik a
temetőben,
nem hal meg a szeretet,
itt maradok
veletek.
Emlékverset írtál, kedves Sarolta, s jól gondoltad akkor, sokáig lesz felidézhető ez a színésznő. Natalie Wood a játékával, s rejtélyesnek mondható halálával is beírta magát az emlékezetünkbe.
VálaszTörlésKedves Gábor!
TörlésA vers nem a híres színésznőre emlékezik.A képet nem én adtam. A verset egykori tanítványaim érettségi találkozójára írtam, az én érzéseimet tolmácsolja nekik. Sírtak is néhányan, amikor elmondtam nekik.
Ez esetben, igaz, más a vers "akusztikája", kedves Sarolta. Viszont ekként több is, mint "emlékvers", a jövőbe is vetítve jelzed: szereteted tovább hat. :)
TörlésNagyon tetszett a versed, gratulálok. Igaz a mondás : Az ember addig él, amíg emlékeznek rá
VálaszTörlésIrma
Köszönöm kedves Irma - a vers kedve nekem is - egy kicsit a társas magányomról szól.
VálaszTörlésszeretettel köszöntelek.
Karolina