színpompás, daloló élet,
termékeny lehetőségek,
sikeres jövő-ígéret.
Kegyetlen eke
mélyen fölszakított,
kiforgatta a rögöket,
kitépett minden gyökeret.
Elfonnyadtak a virágok,
elfújta a szél az örömöt.
Gyászos felhőkbe öltözött a Nap,
esők siratják sorsomat.
Ne nézz körül, halott a rét,
sétálj tovább, örülj, míg élsz.
Nyílik neked még sok virág,
madarak dalától hangos a táj.
Csókol a szád, a boldogság
új réteken virul tovább.
Ne búsulj hát,
a könnyektől nem támad
fel a hervadt - egynyári - ág.
Pillangó száll, tarka szárnya
lebegés egy frissen
pompázó illatos nyárba.
Szépen írtál, kedves Sarolta, az utánunk következő időről... A vers egésze arra megy ki: örülni kell annak, ami van, ami a jelent jelenti. :d
VálaszTörlésMi elmegyünk a járt úton, az élet megy tovább. Tény, hogy így történik, mert nem férnénk el a földön, és az öregség nem szép, nem jó, nem hasznos, - tehát felesleges sokáig élni, az új tavasz új virágokat bont.
VálaszTörlésMégsem könnyű - elhagyni a földi létet, mert nincs feltámadás.