Tóth Sarolta: A hólyagok sorsa

Volt egy fényes, büszke hólyag, hitte magáról, hogy ő Nap. Ragyogó palástba öltözött, luxus kocsikkal költözött. Ablakából integetett, c... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Liliom

szélkarom belekap hajamba fürtjeimből rőt kócot fon átragyog rajta napsugár magasodó hegyorom erőszakos sebet üt sóhajos sík tája... Tovább olvasom »

Kapolyi György: A ház

Még a múlt század derekán épült Klasszicista homlokzatát szépen rendbe hozták, minden lakáshoz erkély is tartozott. Volt, aki muskátli... Tovább olvasom »

Kőhalmi Levente: Ősítélet

Fagyott házak hősei között, hideg lámpák fényei mögött suttogón kilehelt ősítélet. Gyökerek apró erei fölött... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Ellenség

szebben élni jobb lett volna gerincét sem törné csorba megbocsájtod kopott hittel szíved hiszi talán tisztel megvesz téged ametiszttel ... Tovább olvasom »

Kapolyi György: VISSZAEMLÉKEZÉS

Az ember, megkülönböztet volt, jelenlegi, és majd történni fog- időszakokat.Ezt azért teszi, hogy ne kallódjon el az időóceánban, mert ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Az Idő gyermekei vagyunk

Az idő nem mozog, és nem fogy el, ő nem törődik semmivel. Mi mozgunk benne, tagoljuk, de nem az időt, magunkat fogyasztjuk. Folyton szid... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Elveszett évek

elveszett évek fakuló karcos képek hűtlen hamis érvek tetszhalott remények emlékbe fúló kéjek merülnek mélybe halkuló régi zenék akkord... Tovább olvasom »

Kapolyi György: Lelkedhez szólok /Antivers/

Már megint hamis! Te siket barom. Sem pardon, sem szánalom, mert gyógyírban a zöld ködök. Fuvola szól, szennyvíz csöppen, A vödörben. Fo... Tovább olvasom »

Radmila Marković: Vallomás 4

Érzem a szellő súgását. Értem a szívem miért fáj. Szerelem heve tova szállt. Hamuból  lesz Főnix madár? Húsomba mar, ami már volt, tegna... Tovább olvasom »

Seres László: Könnyek nélkül

Mit nekem a fájdalom lenyelem eltorzult arccal mint a könnyeket s visszamosolygok rá mintha semmi se fájna ne üljön győzelmi tort felett... Tovább olvasom »

Urbán-Szabó Béla: Szárnyalás

Veled és általad kerüljük az árnyakat, veled és általad növesztjük a szárnyakat. Általad és veled keresed a szemem, keresem a szemed, ál... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A rém

Szobámban középen áll a ládám, turkálok rongyok között bokáig egyedül, árván, állván Rámolok báván, Rém ül a ládám hátán. Rémülten bámu... Tovább olvasom »

Kőhalmi Levente: Mikor emlékeim eltemettem

Mikor emlékeim eltemettem, az eső s a hó csendesen szitált, szalutálva szala... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Szívem csókja

ablakomban hold kandikál ezüst fénye motoszkál szívem csókja hűvös ajka viszi éber létem kacagva tavaszi illatözön köszön ábrándos álma... Tovább olvasom »

Kapolyi György : Halott életek

A hatalmas, és sűrű erdő úgy magasodott a házak fölé, mint egy fenyegető néma árnyék. A fákon nem énekeltek madarak, csak a mozdulatla... Tovább olvasom »

Radmila Marković :Magyar szólások és közmondások

Míg jól éltem,  királytól sem féltem. Aztán dugába dőlt  minden tervem. Ha haladtam elvárták, amennyit előre, kettőt hátra. Szívem titko... Tovább olvasom »

Muszrai Anikó: Egyedül vagyok

Egyedül vagyok. Sötét az éj. Halványan hallom csak, ahogy a hajlongó fák ágai azt suttogják: Ne félj! De én mégis félek. Néhány riasztó ... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: Nosztalgia

Emlékezz! Szerelmes levél neked írták. Kezedbe vettél, nem olvastál. Dobj fel magasra, Ha leestem, Taposs laposra! Göngyölj össze, Rakj ... Tovább olvasom »

Kőhalmi Levente: Kétely

Cigarettám füstje szeretve úszik belém, kifelé reppenve köröket terít elém. Vörös fényárban úszva ... Tovább olvasom »

Riba Ildikó: Pillangó

közömbös gyertyaláng pirosan pislákol bűvkörében kába pillangó táncol fájdalmat sem érez régen beleunt életébe hímpora hull sercenő szá... Tovább olvasom »

Kapolyi György: Kedves én

A te életedben is vannak visszatérő gondolatok, más is így lehet ezzel, csak nem gondolja végig. Nagyon jól teszi, mert csak ideges ... Tovább olvasom »

Musztrai Anikó: Újra élek

Mi is lehetne tökéletesebb annál, mint ami hozzád köt engem? Tán csak egy pici hópehely, mi kérges tenyeremre hull, finoman megmunkált k... Tovább olvasom »

Seres László: Örök láncon

Kizöldül a hó, s fenn a jégcsapok lebontják a ház légző gyökerét. Szellőzteti magát a fagy, csacsog, fulladozik, mint egy vén zenegép.. ... Tovább olvasom »

Radmila Markovity: Gólya-élet

Szárny-nélküli gólya lettem, naiv lélekkel repültem, ostromoltam a Napot, felettem, köröttem minden ragyogott. Sas széttárt szárnya, vij... Tovább olvasom »

Urbán-Szabó Béla: Egy régi dal

Egy régi dal, egy régi kép, új az ének, várod az estét, az emberek félnek; egy régi dal, egy régi kép, kérés a reménynek, miért és kinek... Tovább olvasom »

Tóth Sarolta: A nagy agy

Agya adja az ötletet, elképzeli a terveket. megkeresi a szervezőt, megtalálja a tervezőt. elkészül a mű makettje, kiállítják közszemlére... Tovább olvasom »