Vak emberek világossága

Van egy visszatérő álmom: gyönyörű nyárvégi este van, telihold, a csillagok versenyt szikráznak a fekete-kék égen, s a belváros megritkult f... Tovább olvasom »

Faragó Eszter: nőnapra

A mellékelt  kép  Mis Flores  oldaláról való. magamnak írok csak bűvöl az este kajánul bujkál a hold sápadt teste fényét teríti teste testem... Tovább olvasom »

Faragó Eszter: Dávid király

Zeng egy ének az éjen át: Dávid énekli új dalát. A szél felkapja, s elviszi, a házak fölött kergeti. Az Úr ráncolja homlokát: az új énekre m... Tovább olvasom »

Faragó Eszter: Novemberi pesti utcakép

Én úgy látom a világot, mint aki tűzből, vízből menekül, és nem érti, mi, miért lángol ha a víz is már megrészegül. Ne szólj! Ne vess el! Do... Tovább olvasom »

Faragó Eszter: Hajléktalan angyalok

Fülledt az éjszaka - sikolt a lét hangja felkurrog itt-ott egy kivert öreg macska morog a parázsló bádog tűz varázsló melengeti kezét a véns... Tovább olvasom »